Ön is gyűlöli a Pokémon Gót?

2016. augusztus 05. 09:35

Ha tetszik, ha nem, a Pokémon Go 2016 legfontosabb digitális jelensége. A játék lassan egy hónapja nyomasztóan uralja a toplistákat, a híreket, az álhíreket, és persze a közösségi médiás közbeszédet is.

2016. augusztus 05. 09:35
Hanula Zsolt
Index

Szegény Pokémon Go esetében minden tökéletesen együtt állt ahhoz, hogy optimális gyűlöletcélpont legyen:

  • A népszerűsége elsöprő.

  • Mivel a játéknak éppen az a lényege, hogy ki kell menni az utcára, az egész pokémonosdi szem előtt van, nem csak az interneten jön szembe, mint mondjuk tavaly a jegesvödrös kihívás. Nem lehet nem tudomást szerezni róla, ergo muszáj véleményt formálni is.

  • A gps-es, beágyazott valóságos alapötlet sokak számára totálisan érthetetlen, és csak annyit látnak az egészből, hogy hülyegyerekek mászkálnak az utcán a telefonjukat bámulva.

  • És egyébként is éppen egy okostelefonokkal és internettel kapcsolatos morális pánik kellős közepében vagyunk.

Igen, az utolsó pont igényel némi további magyarázatot. Az emberiség egy része mindig is hajlamos volt furán reagálni arra, ha a legokosabb tagjai kitaláltak valami áttörő technikai újdonságot: rögtön kikiáltották ördögtől valónak. A középkorban szó szerint ez történt például a közvilágítással vagy a vasúttal. A 20. század második felére aztán a jelenség eltolódott a szórakoztatóipar irányába. Volt pánik és az ifjúság lelkéért való súlyos aggodalom a rockzene kapcsán, de okoztak ilyet a videojátékok, a Harry Potter is. Az egyik leghíresebb ilyen a nyolcvanas évek elején, a fantasy szerepjátékok miatt tört ki. Hogy milyen volt a hangulat a ma már mindenki által teljesen ártalmatlannak tartott dobókockás-karakterlapos-sárkányos-varázslós társasjátékok körül, azt jól mutatja a Mazes & Monsters című film 1982-ből, amiben a fiatal Tom Hankset úgy beszippantja a szerepjáték, hogy sátánista gyilkossá válik tőle. Nem viccelek, itt megnézheti, akinek van szabad másfél órája, csodás kordokumentum és illusztráció ahhoz, hogy honnan indult a színész útja a Forrest Gumpig meg az Oscar-díjakig.

Most éppen az okostelefonok adnak okot a morális pánikra az ilyesmire hajlamosak körében (és már körvonalazódnak a következők a virtuális valóság és a mesterséges intelligencia körül). Nyilván hallott már embereket arról panaszkodni, hogy ezek a mai fiatalok egész nap csak a telefonjaikat nyomkodják, nincsenek már emberi kapcsolataik, micsoda elkorcsosult generáció, bezzeg a mi időnkben. Na, erre tett rá most még egy lapáttal a Pokémon Go világsikere.

És itt vegyük észre az irónia gyönyörű dupla szivárványát:

  • A Pokémon éppen hogy szembemegy a gémer sztereotípiákkal, amikor kivezényli a játékosokat a szabadba, és összehozza őket a való életben.

  • Emberek a Facebookon panaszkodnak arról, hogy a fiatalok egész nap csak facebookoznak.

A most éppen a Pokémon ellen kikelő technológiaellenes réteget egyébként szociológusok az ipari forradalom korának technofób géprombolói után neoludditáknak nevezik – bár ők maguk ezt jellemzően nem filozófiai irányzatként élik meg, egyszerűen csak félnek mindentől, ami drasztikusan új, és ahelyett hogy megpróbálnák megérteni, inkább gyűlölik.

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 77 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
atila68
2016. december 06. 09:43
Kicsi Arlet! A Niantic több mint négy éve tol egy játékot aminek az alapjaira, és a közösség által létrehozott adatbázisára épít a Pokemon Go. Azzal, népszerűsége ellenére, az volt a 'gond', hogy gondolkozni kell hozzá. Persze te ezért nem ismered az INGRESS-t.
matekandi
2016. augusztus 06. 23:35
A spenótot mindenki szereti. Csak az nem szereti, aki fél tőle. Márpedig elég ciki a spenóttól félni.
Arivistus
2016. augusztus 06. 15:36
Ez a személy azt az újságíró-generációt képviseli akiknek még távlatilag sincs fogalmuk sem semmiről, viszont azt nagy önbizalommal, és "trendin" adják elő. A számítógépes játékokkal az az egyik fő baj, hogy fiatalabb játékosoknál nem engedi kifejlődni a motorikus képességeket, vagyis az ember idegrendszeri huzalozása nem jön létre. Ilyen szempontból a PokemonGo kevésbé káros, hiszen legalább mászkálnak. A technológiafüggőség - elhízás relációban is egy kevésbé káros dolog a Pokemon-Go, sőt itt már azt is lehetne mondani, hogy bizonyos mértékben hasznos. Az emberi tudat számítógépes játékokkal (és számítógépes pornóval) történő torzítása szempontjából: Tehát a számítógépes játékok gyors és könnyű sikerélményeket kínálnak fel a játékosoknak, amit könnyebb megszerezni mint a való életbeli sikereket, így egyfajta pszichológiai függés alakul ki a játékosban. E miatt az ember motivációja és kudarc-tűrő képessége csökken, az első kudarc után visszamenekül a játékvilágba, és menekül azoktól a helyzetektől ahol kudarcok érhetik, pl csajozás. A játékokban kapott gyors sikerélményeket megszokva rövidebb ideig tud egy-egy dologra koncentrálni, memóriája is csökken. Szóval e szemszögből nézve ugyan nem jobb, de nem is károsabb más játékoknál. (Természetesen a számítógépes játékoknak van/lehet pozitív hatásuk is, pl egy gyors ütemű FPS játék gyorsítja a gondolkodást. De összességében a negatívumok sokszorosan felülmúlják a pozitívumokat.) Szóval a Pokemon-Go nem károsabb mint más játékok. A probléma a játékfüggéssel van, illetve azzal amikor egy ember - jellemzően férfiak - nem az életkoruknak megfelelő tevékenységet végez, hanem játszik, mint egy 15 éves. És ezt tette a Pokemon-Go jobban láthatóvá. (Középkor és vasutak... ez fájt.)
Titi-mata'i-fa'aaro
2016. augusztus 06. 15:35
"A középkorban szó szerint ez történt például a közvilágítással vagy a vasúttal" A középkorban, édes Istenem... A szerző nagyon trendi, nagyon modern, és iszonyú ostoba.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!