Posztapokalipszis Vice – A Boy and His Dog

2017. február 14. 06:44

Hagyni kell egy kis időt, míg beindul, de aztán a mindent radioaktív porként vastagon belepő fekete humor, a cinikus párbeszédek, a néhol jócskán túltolt színészi játék, na meg Susanne Benton lelkesen mutogatott idomai.

2017. február 14. 06:44
Duba Dániel

2024 kemény év volt. Se kaja, se nők, a kutyád meg folyamatosan rajtad köszörülte a nyelvét. Vic és telepatikus képességekkel megáldott ölebe, Blood (akivel így végigpofázzák majd' az egész filmet), a pusztaságot járják, napról-napra élnek. Morális értékek egyedül a kutyába szorultak, akit Vik arra használ, hogy kiszagoltassa vele, ha nőstény jár a közelben (értsd: női egyed, akit legtöbb esetben nemes egyszerűséggel a magáévá tesz, ha van ellenállás, ha nincs), cserébe a srác friss konzerv kaját varázsol az asztalra, nap, mint nap.

Mindketten a homályos utópia édenkertjét keresik, amit csak úgy neveznek »over the hill«, azaz »a dombon túl«, ami valami olyasmi elérhetetlen, szóbeszéd éltette hely lehet, mint a Dark Cityben Shell Beach (de az angolban ezt a szóösszetételt arra is használják, ha valaki a börtönből szökik vagy szabadul). Egyik nap összehozza őket a sors egy Quilla June nevű fiatal nővel, aki »Odalentről« jött, egy óriási saját ökoszisztémával rendelkező földalatti létesítményből (»vault« a'la Fallout), azzal a rejtett szándékkal, hogy nemzőképes férfi egyedeket csábítson »odale«.

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!