Feltártuk a nemzetközi visszhangot kiváltó Galaktika-botrányt; feltettünk egy körkérdést a magyar fantasztikum helyzetéről; elemeztük a Hugo-eredményt és a körülötte folyó kultúrharcot, emellett pedig interjúztunk a steampunk kocsmákról, sci-fik politológiájáról és dualizmuskori magyar fantasztikumról. Mi történt a Mandiner.sci-fin a könyvkritikákon kívül 2016-ban? Megmutatjuk!
*
Lassan kezd idegesítő lenni, hogy a tizenkilencedik századi Erdély a hollywoodi irodák reluxás félhomályából nézve csupán Drakula, Frankenstein, a vérfarkasok és minden egyéb túlvilági csodalények földje, miközben a valóság egy kicsit sem foglalkoztatja a producereket. Februári cikkünkben a Fortepanon néztük meg, hogy tényleg az a gótikus horror-meseország volt-e Erdély a tizenkilencedik században, ahogy azt a nyugati filmesek elképzelik, vagy esetleg voltak járható utak, netán még vasút is.
Miért nem működik jól a demokrácia Star Wars Régi Köztársaságában vagy a Star Trek Föderációjában? Mivel veszi el a zsarnokság élét Ann Leckie trilógiájának egyeduralkodója? Mi a politológiai tanulsága a Dűnének és mit tanít nekünk a propagandáról az Éhezők viadala? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kereste választ idén tavasszal megjelent könyvében Tóth Csaba politológus, mi pedig neki tettünk fel pár kérdést a könyvvel kapcsolatban.
Március végi első cikkünkben még csak azt tártuk fel, hogy a Galaktika 2015-ben a magazinban megjelenő külföldi novellák többségét azok szerzőinek tudta és engedélye nélkül közölte. Júliusra viszont sikerült áttekintenünk a Galaktika történet 2004-ig, második cikkünkből pedig kiderült: az indulás óta jogszerűtlenül, a szerzők háta mögött jelentek meg novellák százai az újságban. Az eset nyomán az amerikai SFF-írók szövetsége azt javasolta, hogy senki ne adjon novellákat lapnak az ügy rendezéséig, de kiakadt Ann Leckie is, a Guardian pedig hosszú összefoglalást írt az esetről. A témában született összes cikkünk itt érhető el.
Az alt-right mozgalom az év elején még főleg a Hugo-díj körüli botrányok miatt volt ismert, de év végére Donald Trump győzelme beemelte a mainstreambe a róluk folyó diskurzust. Ez a cikk még előtte született. Hogy kerül a legrangosabb fantasztikus irodalmi díj jelöltjei közé egy Űrraptorok fenékinváziója című, űrdínós melegpornó-novella? Harmadik éve folyik a kultúrharc Hugo-díj körül: a jobboldali jelöltlistákra idén poénból ezt a művet is berakták. A trollkodás visszafelé sült el, de felmerül a kérdés: mi történik a geekvilágban? Mi köze van a Hugo körüli jobboldali csoportoknak és a Gamergate-nek az amerikai alternatív jobboldalhoz? Elmagyaráztuk.
Bár nem sokszor beszélünk róla, a magyar fantasztikus irodalom nem Kucka Péterrel és a Galaktikával kezdődött. Veres Miklóssal, a Petőfi Irodalmi Múzeum kézirattárának történész-muzeológusával a PIM sárkányos kiállításán futottunk össze, a rövid beszélgetés után pedig világossá vált, hogy hosszabban is el kell beszélgetnünk a fenti témáról: Jókai Mórról, A jövő század regényéről, az azt másoló írókról és Herczeg Ferenc fantasztikus novelláiról. Megtettük.
Májusban még csak jelöltjei voltak meg a legrangosabb sci-fi díjnak, augusztusra azonban már a győztesek is megvoltak, na meg az elemezhető statisztikák, amelyek jól mutatják, mi is történik az elmúlt években a Hugo-díj körül: a jelölési szakaszt könnyen befolyásolják a szavazói blokkok, a végső szavazáson azonban már a valós erőviszonyok döntenek. A szavazatokban megjelenő többség pedig finoman azt üzeni a trollkodóknak, hogy távozzanak. Cikkünk a témában.
A középiskolai természettudományos órák nem mindenkinek hozzák meg a kedvét az élet, a világmindenség meg minden tanulmányozásához. Pedig sci-fi-olvasóként gyakran belefuthatunk olyan koncepciókba, fogalmakba és elméletekbe, amelyekhez nem ártana némi előképzettség. A laikusok és az idegenkedők számára is érdekes és könnyen fogyasztható tudományos műveket ajánlottunk a Moly felhasználóinak segítségével.
Az idei egyik legizgalmasabb dolga nálunk végül mégsem a Galaktika-ügy lett, hanem a magyar fantasztikus irodalom helyzetét tárgyaló vendégcikk-sorozat. Harminc cikkben a magyar fantasztikum huszonnyolc különböző szereplője, így írók, kiadók munkatársai, bloggerek és rajongók mondták el, mit gondolnak a magyar spekulatív irodalomról ma, 2016-ban. A különböző cikkek alatt egész komoly viták is kialakultak, főleg az egyes cikkek molyos karcai alatt, ezek olvasását külön ajánljuk mindenkinek a cikkek mellé.
A cikksorozat közepén felmerült, hogy kéne egy listát csinálni az olvasásra ajánlott magyar fantasztikus művekről. hívtuk ezt mi kánonnak, meg sok minden másnak, de a lényeg az, hogy olvasóink egy csomó művet ajánlottak, majd a szavazás után kiválasztottuk a huszonöt legnépszerűbb alkotást 2010 előttről. (Egy kivétellel: Moskát Anita Horgonyhely című 2015-ös könyve a külön ajánlások nyomán fért fel a listára.) Bár nyilván van, amit még rá lehetne tenni, ez a lista szerintünk jó fogódzót nyújt, ha valaki magyar sci-fit vagy fantasyt szeretne olvasni. És időközben nekiálltunk gyártani még pár haszos listát – itt például elérhető az év végi könyves listánk.
Még októberben néztünk el a Rákóczi tér sarkán álló Krak'n Town nevű steampunk kocsmába, és lenyűgözőnek találtuk azt a részletességet, amivel a hely dizájnja ki volt dolgozva. Meg hát persze a sör sem volt rossz. Egyértelmű volt, hogy rá kell kérdeznünk a részletekre, ezért hamarosan le is ültünk beszélgetni Peter Hopsmalt von Corsairrel, avagy Szűcs Péterrel, a pub/étterem vezetőjével.
*
Megtetszett, amit idén csináltunk? Kövessetek minket jövőre is a Facebookon és a Molyon, hogy semmiről e maradjatok le.
2 éve már, hogy civil kezdeményezéssel a Kárpátaljai Sárkányok legfőbb szükségleteinek sikerül eleget tenni, miközben több száz millió forint támogatás gyűlt össze.
A tunéziai származású tulajdonos Farage kérdésére elmondta, hogy nagyon örült annak a lehetőségnek, hogy az MCC Brussels rendezvényét a Claridge fogadhatta be.
Ő nemcsak élő szövet, de likvid anyag a fémvázon, ráadásul nagy motoros, és mélyen vallásos is. A Terminátor 2 egyik sztárjának nemcsak mindenről van véleménye, de el is mondja azt.
A Trenttel való barátságáról, a liverpooli szabadrúgásokról és a Pirlóval való összehasonlításról is vallott.
Új pártot alapítottak Svédországban, amely ezzel a programmal kampányol az EP-választásokra ráfordulva.
A transzvesztita előadó megkérdezte a közönségét a lehetőségről.
„Túl keresztények” a segélyszervezetek, írja az amerikai lap; az illegális bevándorlók jobb lakhatási körülményeket és helyzetük legalizálását akarják.
Közös lóról, túros hátról, Ukrajnáról, Iránról és a magyar elnökségről is szó esett az eurokraták találkozóján.
