„Én elhittem, hogy indián vagyok” – Cseh Tamásról nyílt új kiállítás a PIM-ben

Helyzetjelentések címmel emlékezik a nyolcvan éve született Cseh Tamásra a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) időszaki kiállítása. Cseh Tamás neve egybeforrt az általa jellegzetesen hunyorogva, őszintén, átlényegüléssel előadott dalokkal. Az érettségijére kapott gitárral már a '60-as évek elején dalokat írt, zenekart alapított, ám ekkor még nem volt egyértelmű, hogy sorsa nem a tanítás vagy a képzőművészet felé vezeti.

Cseh Tamás a gimnáziumi évei alatt képzőművésznek készült, grafikáiból, rajzaiból, olajképeiből néhány a kiállításon is feltűnik. A '70-es évek elejétől – a Bereményi Gézával való találkozást követően – vált a „dalok énekesévé”, és amolyan hírnökként járta a Kárpát-medencét.

Bereményi hétköznapi helyzeteket bemutató tűpontos szövegei, Cseh Tamás könnyed, franciás dallamai, szuggesztív előadásmódja egymástól elválaszthatatlanul, közösen hozták meg a sikert, és emelték kultikus státuszba ezt a populáristól minden tekintetben különböző, sajátos műfajt” – olvashatjuk a kiállítás terébe lépve.

Ahol Cseh Tamás színpadra lépett, megelevenedett a váróterem, az albérlet, a mosókonyha, a Széna tér, az aluljáró, a pályaudvar, az őrszoba, és ezeket a tereket olyan karakterek népesítették be, mint Lee van Cleef, Szabó Kálmán, Irén és Fáskerti elvtárs, Antoine és Désiré, Vizi és Ecsédi, Horváth Anna vagy épp Novák.

– mondta Demeter Szilárd, a PIM igazgatója. 

Kiemelte: az emlékkiállítás különlegessége, hogy társkurátorai, Cseh Bori és Csengey Balázs Cseh Tamás, illetve a dalszerző-énekes egyik alkotótársa, Csengey Dénes költő, író gyermekei, akik ritka alázattal és odafigyeléssel fordultak szüleik életműve felé. Csengey Balázs a tárlat címéről elárulta, hogy a '70-es években Cseh Tamás és Bereményi Géza is gyakran helyzetjelentésekként hivatkoztak közös dalaikra.

Kép: Ádám Rebeka Nóra / Mandiner

Miután Cseh Tamás és Bereményi hazajöttek 1972-es párizsi útjukról, eldöntötték, hogy nyilvánosság elé lépnek a dalaikkal – elfogadták Gyurkó László meghívását a Huszonötödik Színházba. Első műsorukat DAL nélkül... címmel '73-ban mutatták be. A tárlatból az is kiderül, hogy a szerzőpáros mindig ugyanazon a sajátos módon írta a dalokat: először Cseh Tamás helyben improvizált egy dallamot, vagy a korábban írtakból mutatott néhányat Bereményinek, aki választott. Majd miközben Cseh Tamás dúdolta a dallamot, Bereményi a szavakat, sorokat a dallamra illesztette. Máskor pedig a dallam alakult a szöveghez.

A dal alkotás és gyakorlás folyamatát Cseh Tamás általában rögzítette – korábban orsós szalagjain, majd magnókazettán. Ezekből is látható néhány a kiállításon.

A tárlat bővelkedik tárgyi emlékekben, nem elégszik meg nagy szavakkal, hanem tárgyszerűen is végigvezeti a látogatót a dalszerző munkásságán. A szalagos magnón és kazettákon túl megtalálható a térben a zenész korábbi festőállványa, festékei és ecsetei, gitárja, amit Baksa-Soós János adott neki, levelek, igazolványok, pengetők, és az indián-játékhoz használt fegyverei, eszközei is.

Kép: Ádám Rebeka Nóra / Mandiner

1961-ben, érettségi után Cseh Tamás és három barátja elindult Budapestről indiánt játszani. Először a Vértesben, a Gerecsében kerestek helyeket, majd a következő évben rátaláltak a Bakony egyik völgyére. Megállapodtak a harc és a fegyverhasználat szabályaiban, és indián öltözetet készítettek. A kiállításon látható a későbbi zenész által saját kezűleg készített fokos és tükör is. A játékban eleinte csak a szűk baráti kör vett részt, később egyre többen csatlakoztak hozzájuk.

Cseh Tamás a '60-as évek második felétől állandó vendég volt Erdély Miklósék Virágárok utcai lakásában,

Erdély  Miklós építész, képzőművész, filmrendező, író a korszak underground kultúrájának jelentős hatású egyénisége volt. Nála ismerte meg Cseh Tamás Bereményi Gézát, Baksa-Soóst, Kormos Istvánt és Szenes Zsuzsát is.

Egy alkalommal, mikor Cseh és Bereményi új szerzeményeiket mutatták be szűkebb baráti körüknek Iskola utcai albérletükben, Baksa-Soós János elhívta Cseh Tamást, hogy lépjen fel egy Kex-koncerten, a Citadellán. Ez volt a Cseh és Bereményi dalok első nyilvános, nagyközönség előtti szereplése.

A tárgyi emlékeken kívül rengeteg hangzó-, videó- és írott anyag is a kiállítás részét képezi. Dalszövegek, naplórészletek, feljegyzések, üzenőcetlik bukkannak fel itt-ott a térben.

Kép: Ádám Rebeka Nóra / Mandiner

Cseh Tamást egy barátja ajánlotta Jancsó Miklósnak, aki 1971-ben egy gitáros karaktert keresett Még kér a nép című filmjébe. Jancsó egy dalt is kért a Cseh-Bereményi párostól – így született meg a Filmdal.

A tárlat ennek a közös munkának is méltó emléket állít.

Cseh Tamás barátsága Csengey Dénes íróval a '70-es évek végén kezdődött. A Cseh-Bereményi dalok világáról, előzményeiről, hatástörténetéről Csengey „... és mi most is itt vagyunk” címmel írt esszékötetet. 1986 tavaszán készült el közös műsoruk, a Mélyrepülés.

Az 1980-as években az ellenzéki találkozók, amelyek közül az emblematikus lakitelkin Csengey Dénessel együtt Cseh Tamás is jelen volt,

A hatalom represszióval is próbálkozott, Csoóri Sándor mellett többek szilenciumot kaptak, s folyóiratokat tiltottak be. Cseh Tamás pályája mégis ebben az évtizedben fut csúcsra. A Várszínház mellet a Katona József Színház tagjaként is játszik, járja az országot, koncertezik, filmszerepeket kap. Ekkor születik a Frontátvonulás is, ami után felmerül a kérdés, van-e még mit mondani... 1982-ben Bereményivel befejezik a közös munkát.

A kiállítás darabkái a tárlat végére összeállnak egy egésszé. Akármerre néz az ember a térben, mindenütt Cseh Tamást látja és érzi. A képeken, a felvételeken, az írásokon, a háttérben szóló dalokon keresztül még eltávoztában is nagyon erősen érezhető a jelenléte.

A furcsán ismerősnek tűnő, mégis álomszerű képkockák között az ember rádöbben, hogy valóban olyan helyzetjelentések ezek, amelyek a hetvenes-nyolcvanas évek problémáit mesélték el, s azon jócskán túlmutatva, egyes darabkák napjainkban is éppoly aktuálisak.

A Petőfi Irodalmi Múzeum Cseh Tamás-kiállítása 2024. január 28-ig látogatható.

Nyitókép: Ádám Rebeka Nóra / Mandiner