A háború kitörése óta mintegy 1600 külföldi vállalat vonult ki Oroszországból. Sokkal többen maradtak. Egyesek visszamásztak az ablakon, mások, amelyek el sem mentek, már nem is akarnak. Az üzlet virágzik, a moralizáláson alapuló profitgyilkolás pedig a múlté.
Miklós egyetemista, Alexandra az angol követségen titkárnő. A szerelmüknek útját állja a politika; a lányt sürgősen hazahívják Londonba, utánaeredő udvarlója disszidálási kísérlet miatt börtönbe kerül. Az 1968 – Egy szerelem rekonstrukciója Tóth Miklósnak az állambiztonság fojtogató kulisszái mögött játszódó igaz története, amelyből most rendhagyó filmes feldolgozás készült. Nagy Anikó Mária rendezőt és Lukácsy György társrendező-forgatókönyvírót kérdeztük.
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 9 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
avmanster
2017. február 23. 15:00
teljesen egyetértek.
annál is furább, hogy ide jutott ez a két kultúra, hogy régi nagy sci-fi (és akkor mindkettő eléggé sciences sci-fi volt) összecsapást szerintem egyértelműen az amerikai filmipar nyerte.
nevezetesen az 2001 Űrodusszeia kontra Solaris szimbolikus csörtében az amerikai sci-fi volt a jobb. annak ellenére, hogy az oroszoknak volt idejük, jóval később készült a Solaris.
én már mindkét filmet utólag néztem meg. nem kellett benne élnem a szocializmusban. szenvedélyesen szokták filmes barátok védelmezni a Solarist. hogy az azért jobb mert a nem látható részletek azok az igazán fontosak, szemben a látványt magasztaló vásári amerikai filmekkel.
szerintem meg a sci-fi hangsúlyosan látvány, ahogy a fantasy is. ebben pedig valami elképesztőt nyújtott pláne abban az időben a 2001 Űrodusszeia. az még a mai korban is vállalható film, ami kortársairól nem mondható el. sőt az évtizeddel később készült Star Wars sem állta ki az idők próbáját, alkotója George Lucas szerint sem. ezért is készített belőle digitálisan felújitott verziókat.
Tarkovszkij mester természetesen sokkal nehezebb helyzetben volt, mint Kubrick. Nem állt rendelkezésére tapasztalt filmtrükkös szakemberek tömege. de nem akart semmilyen időt ki nem álló, vállalhatatlan sci-fi gagyiba sem belemenni Tarkovszkij. ezért ő eléggé keveset mutat, a Solarisban. csak annyit ami tényleg jó. a Solaris is nézhető film mai korban is, de szerintem annyira nem jó mint a 2001 Űrodusszeia.
az meg csöppet ironikus, hogy a Solaris jövő városát az akkori kor Tokiójában kellett forgatni, mert Szovjetunióban nem volt város ami megfelelt volna forgatási helyszínnek.
pedig történetben, az alapul szolgáló regényben a Solaris története jobb mint a 2001 Űrodusszeia.
most meg a Rogue One hozza a ma már dögunalmas Star Wars diszleteket egy unalomig ismételt történettel. komolyan ha már karácsonyi mozi, inkább egy digitálisan felújított Reszkessetek betörők 1 és 2 orrvérzésig. :)
az eddigiek alapján az orosz Viy-2 viszont valami olyasmit mutat meg, ami eddig nem láttunk. pláne a nyugati világban.
És tényleg, ezt még egy amcsi gyártású filmben sem láttuk! A betűtípus sem a Harry Potter-filmekre hajaz! A jelenetek közötti szövegek mögött az a terepasztal szerű valami sem ismerős a Trónok harcából! A sok ugra-bugra egyik lovaskocsiról a másikra is csak véletlenül olyan mint a Karib-tenger kalózai...
A mocskos kurva anyád is csak véletlenül nem tanított meg értelmezni, amit olvasol.
De nyilván nem azért, mert ez jó film, hanem mert orosz, ti meg ilyen törzskretén ruszkifanok vagytok. Döbbenetesen szánalmas amúgy ez az előzetes! Ez egy film???
Az előzetesben egyetlen párbeszéd sem hangzik el, csak dobálják egymásra a trükköket, látványosnak szánt jeleneteket, amiket az amcsi filmekben láttak.
Az egész képi világ az amcsiktól lett lopva, csak szarabb a CGI.
Kíváncsi vagyok van-e egyátalán története, vagy egyszerűen vettek készen egy CGI-világot és próbálták orosz köntösbe öltöztetni.