Tomasics József: Több Lovecraftet!

2016. október 29. 05:44

Hogy áll a hazai weird irodalom? Mi a helyzet Lovecraft követőivel? Különkiadás: Tomasics Józsefet, a The Black Aether magazin főszerkesztőjét nem a tágabban vett SFF-ről, hanem H. P. Lovecraftről és a hazai weird irodalomról kérdeztük a magyar fantasztikum helyzetét vizsgáló sorozatunk tizenhatodik részében.

2016. október 29. 05:44

Hogy változott a fantasztikus irodalmi közeg az elmúlt években? A Mandiner.sci-fi első születésnapjára arra kértünk egy sor, a sci-fi-, fantasy- és horrorközegben aktív írót, szerkesztőt, bloggert és olvasót, hogy értékeljék a magyar fantasztikum helyzetét 2016-ban.

Aki válaszol: Tomasics József, a The Black Aether nevű, H. P. Lovecrafttel és általában véve weird irodalommal foglalkozó magazin főszerkesztője.

*

Hogy áll manapság a hazai Lovecraft-rajongótábor?

Mielőtt 2015-ben elindítottam az egyetlen aktív Lovecraft-csoportot, majd online magazint, természetesen ismertem H. P. Lovecraft munkásságát, rajongtam érte, akkor is ugyanúgy, mint most. Amikor aktívan elkezdtem a szervezést, már tisztában voltam azzal, hogy HPL munkássága tetőzött, majd megakadt a Szukits kiadó három kötetes sorozatánál. Sok-sok éven keresztül csak vártam én is, hogy történjen valami, de beleuntam, és ezért úgy döntöttem saját kezembe veszem a dolgokat.

Ez jelentette az egyetlen változást ezen a területen az elmúlt években. Persze ez már magával hozta a változást, felpezsdült az élet, ahogy mondani szoktam felkavaródott az állóvíz, új projektek is indultak, színtérre léptek, amik a közösség összefogását várták. Ez a folyamat szerencsére egyre csak eszkalálódik, hamarosan, még idén fontos események fognak történni. A hazai alkotói és rajongói közösség bár kicsinek mondható, de annál lelkesebb és produktívabb. Biztos vagyok benne, hogy ez a folyamat olyan eredményekkel és meglepetésekkel fog szolgálni az elkövetkezendő években, ami által H. P. Lovecraft írói öröksége felzárkózik a többi elismert írói örökség mellé.

Mi jó? Mi rossz?

Vannak kész, magyarra fordított novelláink Lovecrafttől – önálló műveinek szinte teljes listája -, van pár darab esszé, kiterjedt levelezésének egy minimálisnak sem mondható töredéke, illetve költeményeinek egy kis szelete. Vannak nagyon jó, zseniális fordítóink. És páran vagyunk elhivatott rajongók, illetve erős túlzással, kutatók. Ez jó.

Minden más rossz.

Első sorban maga Lovecraft megítélése. Kétségtelen, hogy voltak olyan aspektusai életének, amik ma már elitélendőek, de ezen túl is egy embergyűlölő, magába zárkózó remetének tartják nagyon sokan, fűszerezve ezt még különböző betegségekkel és hajlamokkal. Pedig egy életigenlő, kiterjedt kapcsolati rendszerrel, barátokkal és már életében is rajongókkal volt körbevéve. Hosszú-hosszú sétákat tett éjszakánként barátaival, csodálva a városok építészeti remekműveit, nem egy alkalommal négy kilométert gyalogolt, hogy találkozzon barátaival, és elkezdjék a sétát. Majd ugyan ezt visszafelé is megtette. Munkássága, szellemi öröksége a mai napig félre van értelmezve, bár ez nem csak itthon van így, ennek megvannak az okai, nagyon jól visszavezethetők a forráshoz. Ez nem jó. Nagyon sok feladat és munka van még előttünk, nagyon hosszú a lista, de sok kitartással és a türelemmel a végére fogunk érni.

Megjelentek a fontos klasszikusok, vagy vannak még elmaradások a weird irodalomban?

A hazai piac el van maradva több évtizeddel, olyan fontos klasszikusok nem jelentek meg magyar nyelven ebben a zsánerben, amik szinte nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy megértsük a rémtörténeteket. És szerintem még sok-sok évig ezek nem is fognak megjelenni. A delta Vision Mesterművek sorozata nagyon sokat segít ezen a helyzeten, de a haladás nagyon lassú. Éveket kell várnunk egy-egy megjelenés közt. Természetesen érthető ez a kiadók részéről is, mert a hazai piac ugyan csak soványka. Éppen ezért a nemzetközi eseményektől is évekre le vagyunk maradva.

Véleményem szerint csupán egyszer kellene egy kiadónak úgy kockáztatnia, hogy egy átgondolt kampány, vagy akár összefogás keretén belül megjelenteti azokat az antológiákat, regényeket, amik az elmúlt évtizedekben születtek, amelyek továbbvitték Lovecraft örökségét. S. T. Joshi Black Wings-sorozata a hatodik részéhez érkezett, egy sem jelent meg itthon, de elég csak egy Google keresés és kiderül, hogy havonta jelenik meg egy újabb antológia, gyűlik össze rá iszonyatos mennyiségű pénz valamelyik crowdfunding oldalon. Tőlünk nyugatra és főleg Amerikában dübörög a Lovecrafti és a weird irodalmi piac, a rajongók dőzsölnek a választékban. A piacon hatalmas rés tátong.

Elég publikálási felület van hazai weird-íróknak?

Én inkább úgy kérdezném létezik-e ilyen publikálási felület itthon. Amikor létrehoztam és elindítottam a Black Aether magazint, akkor pontosan ezt a területet szerettem volna megteremteni, ami kifejezetten hazai, és főleg amatőr íróknak biztosit, megjelenési felületet. Természetesen sokan már indulás előtt leírták, de nagyon sokan pedig buzdítottak és szurkoltak, hogy összejöjjön, hisz nyíltan kimondták, nincs olyan felület ahol publikálni tudnák rémtörténeteiket.

Itt szeretném megjegyezni, hogy természetesen tisztában vagyok azzal, hogy vannak online oldalak, amelyek teret adnak amatőr íróknak, de ami kifejezetten lovecrafti rémtörténettel, weird irodalommal foglalkozik, nincs. És bármennyire is tisztelek mindenkit, aki online publikálási lehetőséget nyújt az amatőr közösségnek, úgy gondolom a nyomtatott anyagnak, még mindig nagyobb renoméja és tisztelete van itthon, még ha az csupán magazin is, és nem könyv. De a Black Aether csupán egy magazin. Korlátai vannak mind tartalmilag, mind formailag. Nagyon sok írás érkezik hozzám, ezeknek egy része passzol a magazin profiljához, de már most létre tudnék hozni legalább két olyan magazint, ami egy-egy szubzsánert dolgoz fel.

Nagyon sok és tehetséges amatőr író van itthon, és nem jutnak elég publikálási felülethez. Természetesen ismét csak érthetők a kiadók, hisz pénz beszél, csak így nem kell majd csodálkozni, ha elfogy a hazai utánpótlás. Egyetlen egy hazai weird regény kézirata került hozzám, amiről tudomásom van, hogy érdekli az egyik kiadót. Bár az én szavam nem hinném, hogy bármit is érne ebben a szakmában, ezen a területen, de én most garantálom, hogy ha megjelenik a könyv és a kiadó kellő figyelmet fordít a marketingre, akkor ez a regény történelmet fog írni a piacon, és végre lesz egy kiadó, aki megmutathatja, hogy kellő merészséggel bármi elérhető, még az is, hogy elindítson egy felvirágzási folyamatot.

Vannak-e intézményei a hazai weirdnek?

Jelen pillanatban Magyarországon nincs semmilyen szervezett esemény, ami H. P. Lovecraft munkásságával, múltjával és jövőjével foglalkozna. Illetve nincs olyan jellegű szaksajtó sem, amit valóban azt a szerepet tölti be, amire hivatott. A díjakat pedig még csak hírből sem ismerjük, annak ellenére, hogy külföldön ennek is hagyománya van.

Ezen dolgozunk jelen pillanatban. A cikk megjelenésekor már körvonalazódik milyen lehetőségek állnak előttünk, mikre vagyunk jogosultak és mit tehetünk. ezekről hamarosan több információ is meg fog jelenni a The Black Aether oldalon, ami jelenleg az egyetlen aktív online magazin Magyarországon, ami H. P. Lovecraft örökségével foglalkozik.

Mire lenne szükség, minek kéne változnia?

Hosszú a lista, nagyon hosszú. Még összeírni sem volt egyszerű, megvalósítani pedig évekig fog tartani. De ha ez megtörténik, egy olyan tudásbázis fog létrejönni Magyarországon, ami végre felnyithatja az emberek és főleg a kiadók szemét, akik részéről amúgy semmi másra nem lenne szükség csak egy kis kurázsira, egy megfontolt kampányra és egy olyan értékesítési koncepcióra, ami szakít az eddigi – belterjes, követhetetlen és főleg irreális részesedéseket felszámító – gyakorlattal. Hölgyeim és uraim, 2016 van, ha eddig nem tűnt volna fel.

Milyen a nők, LMBTQ-közösségek és kisebbségek helyzete a weirdben?

Azt ki tudom jelenteni, hogy a hölgyek igen csak elkerülik a Lovecraft rémtörténeteket, nagyon kevés születik belőlük. Arra viszont büszke vagyok a Black Aether második számában már megjelent kettő darab vers Vasas Mariannától, a harmadik számban pedig egy gótikus rémtörténet Bella Katalintól. Az LMBTQ-közösségek és kisebbségek helyzetéről viszont nem tudok érdemben nyilatkozni. Ha csak valaki nekem külön ki nem emeli, hogy valamelyik közösséghez tartozik, én nem kérdezem meg senkitől. De ott van például Lovecraft követői közül W. H. Pugmire, akit S. T. Joshi az egyik legjobb lovecrafti írónak nevezett. Pugmire pedig nyíltan vállalja, hogy meleg. Ha jó a történet, akkor minden körülmény közt jó. Ha nem, akkor meg úgy is mindegy, ki írta.

*

A cikksorozat összes része A magyar fantasztikum helyzete címke alatt elérhető, de érdemes követni Facebook- vagy Moly-oldalunkat is.

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!