Sós, folyékony vizet találtak a Marson. De mikor megyünk már megnézni?

2015. október 02. 08:57

A héten mutatták be Ridley Scott Andy Weir A marsi című regényéből adaptált Mentőexpedíció című filmjét, mely minden eddiginél reálisabbnak mutatja be a Mars kolonizálásnak lehetőségét.

2015. október 02. 08:57
Zsótér Indi Dániel

Oké, oké, de akkor mikor megyünk most már igazán, de tényleg a Marsra?

A Mars azért tűnik racionális választásnak egy esetleges világégés utáni menekülés esetén:
  • mert közel van – a Mars a Földhöz legközelebb eső kőzetbolygó, 249 228 730 km távolságra van tőlünk és 180 napos utazással el is érhető, persze ha tartjuk magunkat a 26 havonta javasolt indulási ablakokhoz, amikor a két bolygó a legközelebb van egymáshoz

  • mert jó az idő – az átlaghőmérséklet ugyan -63 Celsius fok, viszont a legmelegebb időszakaiban a 20°C-t is elérheti a hőmérséklet, az mondjuk kevésbé biztató, hogy a leghidegebb időszakban -140° szokott lenni

  • mert egyáltalán van légköre – ami viszont nagyon ritka, ráadásul a légkör 95%-a szén-dioxid, és a gravitáció is harmad akkora mint a földi, de legalább van

Jelenleg nincs kilátásban olyan konkrét Mars-expedíció, amely embert vinne és főleg hozna vissza a bolygóról, mindenesetre teszteket már végeznek ezzel kapcsolatban. Bár a világon számtalan űrkutatással foglalkozó szervezet keresi ennek lehetőségeit, a legutolsó konkrét tervnek hangzó holland Mars One programot is sokan támadták átgondolatlansággal. Pedig még a 2000-es évek elején 2015-2020-ra jósolta mindenki az első emberi küldetéseket. Ez persze még nem jelenti azt, hogy a következő 5 évben ne tehetne valaki egy váratlan bejelentést, addig azonban van néhány probléma, amit meg kellene oldani.

A legracionálisabb ötlet furcsamód a sokat támadott Mars One program kapcsán ötlött fel. Előre kell küldeni egy olyan előőrsöt, amely valószínűleg soha nem térhet vissza, de előkészíti a terepet egy nagyjából néhány évtizedes »marsfoglalásra«. A Mars One programba 200 ezer ember jelentkezett eddig, de még így sem biztos, hogy meg fogják találni azt a négyet, akik minden kívánalomnak megfelelnek.

Összesen 20 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Morgen
2017. január 17. 11:00
A liberalizmusnál is nagyobb őrület ez a Marsra menési vágyálom. A sok állat tőkés hülyíti a közönséget, leplezve a tollasodást. Vagy az van, hogy már régen leszálltak a Marsra és nagy áldozatok árán dolgoznak az élhető körülmények megteremtésén, vagy az van, hogy a világ pénzemberei még egy nagyot óhajtanak kaszálni az ájult "hívőkön". Egy biztos: A sötét középkor még nem múlt el.
Aerion
2015. december 21. 19:52
A folyékony halmazállapotú, jelenben is csorgadozó marsi víz kétségkívül érdekes, tudományos szempontból alapvető fontosságú, de talán ennél is fontosabb a Mars déli féltekéjén, a déli sarkvidékhez közeledve gyakoribb előfordulású, a szén-dioxid-vízelegyű jégmezőkön kialakuló sötét dűnefolt (DDS) jelenség. Különösen, hogy ezek kutatásának magyar vonatkozásai vannak, Horváth András csillagász és Gánti Tibor biológus biológiai modell dolgozott ki ezek évszakos megjelenése és eltűnése kapcsán, mégpedig a bakteriális élet ciklusos változásával összefüggésben. A NASA azonban nem foglalkozik ezzel a jelenséggel, volt egy kudarcos küldetésük a déli félteke sarkköri részére, de alapvetően inkább az egyenlítő környékét célozzák a kutatásaikkal, illetve az északi félteke mélyföldjein szállt le sikeresen az elmúlt 30 évben két kutatószonda.
illiberator
2015. október 03. 00:41
"A Mars racionális választásnak tűnik egy esetleges földi világégés utáni menekülés esetén" A Föld még a legelképesztőbb világégés után is ezerszer élhetőbb hely mint a Mars, mert: 1) Van rajta éltető levegő (Marson a légnyomás a földi 1/100-da, ráadásul csupa széndioxid.) 2) A Földön az ember által megszokott mértékű gravitáció van (a Marson csak a földi egyharmada - ez pedig elég problémás) 3) A földnek van mágneses tere, ami a felszíntől távol tartja a gyilkos kozmikus sugárzást, napszelet (Marsnak nincs) A vízről, hidegről még szó sem esett.
KannibálTatárÚr
2015. október 03. 00:38
A Mars légköre szinte tiszta CO2. Mégis hideg van rajta. A legjobb üvegházhatással sem lehet 100 %-nál többet elérni. A Föld albedója 39 %, tehát a ráeső sugárzás 61 %-át visszatartja. A Marsra eső sugárzás csak 44 %-a a földinek. 17 % hiányzik még úgy is, ha nem ver vissza semmit a ráeső sugárzásból. Márpedig - tengerek nélkül - biztos, hogy nagyobb lesz az albedója, mint a Földé.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!