Visszavonul a parlamenti politizálástól Hans-Christian Ströbele, a német Zöldek egyik alapítója, aki 2002-ben elsőként nyert a párt színeiben egyéni mandátumot.
Ő volt a RAF ügyvédje
A 77 éves politikus 1939-ben a szászországi Halléban született, jogi és politikai tanulmányait már nyugatnémet területen, a német jogászképzés fellegvárában, Heidelbergben, illetve az FU Berlinen végezte. Miután 1969-ben letette ügyvédi vizsgáját, két társával együtt megalapította az NSZK első és egyetlen szocialista ügyvédi munkaközösségét azzal a céllal, hogy jogi támogatást nyújtson a különböző baloldali és 68-as mozgalmak aktivistáinak.
Ströbele ügyvédként a RAF nevű, több halálos áldozattal járó robbantásos merényletet elkövető szélsőbalos terrorszervezet több tagját is védte, így például ő volt a jogi képviselője Andreas Baadernek. Politizálni a német szociáldemokrata pártban kezdett, majd 1978-ban részt vett a mai napig létező berlini alternatív baloldali napilap, a Németország határain túl leginkább provokatív címlapjai miatt ismert Die Tageszeitung alapításában + a Zöldek egyik elődjének elindításában is szerepet vállalt.
Pártjánál balosabb volt
A politikus nézetei számos alkalommal eltértek pártjáétól, azok többnyire balosabbak vagy radikálisabbak voltak a zöld fősodornál. Ströbele 2002-ben például hangosan bírálta, hogy Németország az akkori szocdem-zöld kormány vezetésével részt vett a koszovói háborúban, ami Gerhard Schröder külügyminiszterének, a Zöldek akkori elnökének, Joschka Fischernek olyannyira nem tetszett, hogy a képviselőként 1998 óta dolgozó politikus rá se került a pártlistára. Ströbele ezért egyéniben indult, és plakátjaira a „Ha Ströbelére szavazol, megszívatod Fischert!” szlogent tette.
Hatalmas meglepetésre nyerni tudott. Berlin Kreuzberg és Friedrichshain városrészeinek képviselője azóta négyszer újrázott. A mai napig nincs rajta kívül olyan zöld politikus, aki nyerni tudott volna egyéniben – személyében a párt egyik utolsó 68-as hippije vonul vissza a politikától. Ströbele egyik utolsó, nagy visszhangot kiváltó követelése az volt, hogy Németország, ne pedig Oroszország adjon politikai menedékjogot Edward Snowdennek, akit a zöld politikus a német tanúvédelmi programba is bevont volna.