Andres Carciente zsidó származású édesanyja hatéves volt, amikor 1944-ben a fakereskedő Turóczy Lajos és a felesége elbújtatta a nyilasok elől. Carciente 76 év elteltével, a Mandiner és olvasóinak segítsége nyomán személyesen mondhatott köszönetet a megmentők unokájának, s lerótta kegyeletét a segítők síremlékénél. Videóriportunk!
Videóriportunk a találkozásról
Néhány hete mutatta be a Mandiner Friedmann Ágnes és fia, Andres Carciente történetét – a zongoraművészét, aki édesanyja vészkorszak korabeli megmentőit keresi Magyarországon. 1944-ben a zsidó származású Friedmann Ágika hatesztendős volt. Valószínűleg az édesanyjával együtt deportálták volna, ha nem kapnak segítő kezet. Budán, egy lakásban vészelték át a nyilas terrort. A borzalmakat túlélték, a kislány pedig a háború után Svájcba került leányotthonba, majd a család Dél-Amerikába ment, és végül Venezuela fővárosában, Caracasban telepedtek le.
Friedmann Ágnes aztán felnőtt, Venezuelában házasodott és megszületett a fiuk, Andres. Ő volt az, aki már felnőttként elkezdte kérdezgetni az édesanyját, ugyanis mindig is izgatta a család története. Aztán nyomozásba kezdett. Sokáig semmire sem jutott, aztán talált egy képeslapot, amelyben minden jel szerint a család megmentőjéről írt még 1947-ben a nagymamája.
A Turóczy házaspár, akik megmentették az akkor hatéves Ágikát
Andres egyébként hosszú évek óta Budapesten él. Zongoraművészként végzett a Liszt Ferenc Zeneakadémián, s úgy volt, visszatér Caracasba, ám közbejött a szerelem, itt ragadt, megházasodott és gyermekük is lett. Családtörténeti nyomozása során
mert több mint valószínű, hogy ő volt az édesanyja megmentője.
A Mandiner ekkor mutatta be Carciente történetét és keresését – és néhány hét alatt olvasóink segítségével eredményre jutottunk!
*
Andres Carciente és Turóczy Éva a Venezuelában élő Ágnessel beszélget
A Balaton mellett, Szigligettől nem messze fekszik Nemesvita. Ebben a kisközségben él Turóczy Lajos unokája, Éva. Egy ismerőse szólt neki, hogy szerinte a nagypapáját keresi a venezuelai zongoraművész, és ezek után jelentkezett a Mandinernél.
Rövid egyeztetés után aztán kiderült, tényleg az ő nagyszülei bújtatták az akkor hatéves kislányt, Ágikát és az édesanyját.
A nagy találkozásra is sor került Nemesvitán, ahová a Mandiner jelenlétében látogatott el Andres Carcientes. Virággal, kóser pálinkával és egy hatalmas köszönömmel érkezett a Balatonhoz közeli településre, ott is Turóczy Éva házába.
Éva régi fényképekkel is készült, így
„Ez egy csoda, köszönöm, hogy itt lehetek” – mondta Andres, aki ha némi akcentussal, de magyarul is beszél.
A hatéves Falus Ágnes. Hónapokon át bújtatták a kislányt a nyilasok elől
Mint itt is elmondta, hosszú évek óta próbált nyomára bukkanni a megmentő családjának, ám nem járt sikerrel. Aztán néhány héttel ezelőtt az egyik fiók mélyéről előkerült egy képeslap, amelyet Falus Ágnes 1946-ban írt:
„Sok szeretettel Irén néninek és Lajos bácsinak, életem megmentőinek” Falus Ágnes, 1946. XI. 15.
A lapot sosem adták postára, ám a címzésből kiderült, hogy a férfit Turóczy Lajosnak hívták és a Böszörményi úton élt akkoriban. Így indult a keresésükre Andres, aki aztán Tóthné Zsuzsa segítségével a Mandinerhez fordult.
A képeslap, amely végül a család nyomára vezetett
A találkozás során Turóczy Éva elmesélte, hogy a nagyszüleinek fakereskedése volt, és a szomszédjukban lakott egy textilkereskedő, aki jó ismerőse lehetett Ágnes családjának. Így került a kis Ágnes és az édesanyja a vészterhes időkben a család lakásába. Hosszú hónapokon át nem mozdultak ki onnan, csak akkor mentek le a pincébe, amikor légitámadás volt.
A Venezuelában élő Falus (Friedmann) Ágnes ma 82 esztendős, akit
Ágnes amúgy az emlékei szerint minimum hat hónapot élt Turóczyék lakásában, új nevet kellett megtanulnia, de már nem emlékezett rá, és az is rémlett számára, hogy sokat játszott a lakásban.
Andres lerótta kegyeletét a megmentők síremlékénél
Turóczy Lajos fakereskedését a háború után államosították, így később egy gyárba ment el dolgozni. Az unokája, Éva szerint a nagymamával együtt jó kedélyű, kedves emberek voltak, s a családban nem volt titok, hogy a háború alatt zsidó származású embereket mentettek. A nagypapa egyébként 1973-ban halt meg.
így Andres leróhatta kegyeletét, zsidó szokás szerint kavicsot helyezve a síremlékre.
Hetvenhat év. Ennyi idő után zárult le egy befejezetlen történet, amely a II. világháború borzalmai alatt kezdődött. Andres és az édesanyja hosszú évtizedek után megtalálták a megmentőiket, hogy köszönetet mondhassanak azért, amit tettek, aminek életüket köszönhetik.
Fotó: Ficsor Márton
„Nem késő az Akadémia részéről egy, a marxizmust élesen elítélő nyilatkozatot tenni” – fogalmazott lapunknak az értékvédő szervezet, a CitizenGO kampányfelelőse.
Nem létezne Budapest Kőbánya nélkül: a kő, a sör, a munkás kezek és a gyárak serege, a legigazibb pesti külváros – gazdag történelmi múlttal.
Az ezüst és a bányászat gazdaggá, a pestis és a huszita háború pedig hírhedté tette a cseh várost, amelynek gazdálkodása már rajtunk is múlik.
Nánay Mihály szerint a sokévi átlagnak megfelelő volt a szerdai történelem érettségi nehézsége, a feladatok nagy része szövegértéssel, kompetencia alapú módon megoldható volt.
Az amerikai elnök szerint nincs helye antiszemitizmusnak az amerikai egyetemeken.
A székelyek török nyelvet beszéltek, stratégiai okok és a hun-hagyomány miatt csatlakozhattak a honfoglalókhoz – mondja Aydemir Hakan tudományosan megalapozott, forradalmi tanulmányában.
Jelenléte betöltötte az egész teret, és megtelének mindnyájan a Magyar Péter iránti hamis szeretettel és reménységgel, holott azt sem tudják vala, kicsoda.
Matús Sutaj Estok úgy fogalmazott, hogy az egyik verzió szerint a bűncselekmény hátterében „bizonyos emberek csoportja” állhat, amelynek tagjai „egymást bátorították, illetve támogatták e bűncselekmény elkövetésében”.
