Pontosan negyven esztendeje, 1980. május 26-án lőtték fel a Szojuz 36 űrhajót, a fedélzeten a magyar Farkas Bertalannal és a szovjet Valerij Kubaszovval. A Mandiner a korabeli újságok tükrében nézte meg a történelmi űrrepülést. Egy biztos, működtek a reflexek.
2020. május 26. 09:57
p
0
0
71
Mentés
A szocialista blokkból csehszlovák, lengyel, kelet-német és bolgár űrhajóst is felvittek már korábban a szovjetek, így várható volt, hogy idővel magyar utasa is lesz a kozmosznak. Azt mindenki tudta, hogy
Farkas Bertalan és Magyari Béla két évig készül a nagy útra,
ám azt nem hozták nyilvánosságra, hogy pontosan mikor indul az űrhajó, arról csak a bennfentesek értesülhettek.
Éppen ezért a május 26-án megjelent lapokban még szinte semmit sem írtak a nagy útról, ellenben sokan felkapták a fejüket a Keravill-hirdetése láttán, hiszen a vízmelegítős kelet-német mosógép 2690 forint helyett csak 1990 forintba került, az NDK-s minicentrifuga 1150 forint helyett pedig 850 forintba. Aztán este jött a nagy hír, magyar idő szerint 20 óra 20 perckor Farkas Bertalan elindult a történelmi űrutazásra.
Fotó: Fortepan/MHSZ
Tíz perccel a hír érkezése után már ott volt a rikkancsok kezében a piros fejléces Népszabadság Budapest legforgalmasabb pontjain. A Népszabadság arról is beszámolt, hogy
az EMKE aluljáróban kisebb fajta csődület támadt Kiss Béláné újságos standja előtt.
Botos Miklósné törzsvendég fél tucat Népszabadságot kért és meg is indokolta: „Kell a brigádnak. A Helyközi Távbeszélő Igazgatósága Március 15. szocialista brigádjának vagyok a tagja, s ha már itt járok, veszek a többieknek is.”
„Most énekelje valaki, nem vagy legény Berci! Csak képen ne töröljem!” – tréfálkozott örömében Szarvas László olvasztár, a Béke kohó Asztalos János szocialista brigádjából, a diósgyőri Lenin Kohászati Művek öltözőjében, az éjszakai műszakkezdés előtt.
A másnapi újságok természetesen a címlapon hozták az űrrepülést, Farkas Bertalan részletes életrajzában pedig nem felejtették megírni, hogy „jól végzett munkájának, példás közösségi magatartásának, az ifjúsági szervezetekben végzett tevékenységének elismeréseként 1976-ban alakulatának kommunistái felvették a Magyar Szocialista Munkáspárt tagjainak sorába”.
Az is megjelent, hogy az Országos Villamos Teherelosztó fogyasztásmérő műszereinek tanulsága szerint 800 ezer televíziókészülék képernyőjén lesték a híreket az emberek előző este.
Az űrutazás alkalmából úrhajós bélyeget is kiadtak, valamint a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat egy kislemezt is piacra dobott. Az egyik oldalán az űrrepülés kezdetének hangdokumentuma szerepelt, a másik oldalon pedig az utazásra írt ünnepi dal, amelynek zenéjét Presser Gábort írta, a szöveget pedig Sztevanovity Dusán írta. Arról is beszámoltak a lapok, hogy Balázs Árpád egy űrhajósindulót is írt, amelynek zenekari változatát az ország nagyvárosaiban adták elő. A bemutató egyik helyszíne a Csepel Művek főbejáratánál volt.
Csillagvárosban aztán az egyik lap Georgij Beregovojt, a Jurij Gagarin űrhajós kiképző központ vezetőjét is meginterjúvolta. A hivatalnokról azt is megírta az újság, hogy anno „részt vett Magyarország felszabadításában, a légi harcokban elért győzelmeiért kapta meg a Szovjetunió Hőse kitüntetést”.
Az űrutazás kapcsán Beregovoj elérzékenyülve mondta a távirati iroda újságírójának, hogy „a két nép együttműködésének ezek a harcok vetették meg az alapját”, majd kitért arra is, mennyire nagyszerű feladat ez a közös űrrepülés.
A szovjet központi napilapok első oldalán mindenhol Valerij Kubaszov és Farkas Bertalan fotóját láthatták a szovjet emberek.
„A barátság űrhajója” és az „Együtt a csillagok felé” cím több lapban is visszaköszönt.
Az Úttörő űrszonda című lap, amely a turai Jurij Gagarin úttörőcsapat kiadványa volt, szintén rendkívüli kiadással jelentkezett.
Az ország minden pontjából érkeztek a táviratok a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságához. Iparvállalatok, termelőszövetkezetek, tanácsok, KISZ-tervezetek és szocialista brigádok köszöntötték büszkén a szovjet-magyar űrrepülést. A posta négyezer táviratot kézbesített, sokan egyenesen Bajkonurba küldték a jókívánságaikat.
Közös dísztáviratot küldött az űrhajósoknak Leonyid Iljics Brezsnyev, a Szovjetunió első embere és magyar kollégája, Kádár János.
Ebben többek között ezt írták: „Elvtársak! Meggyőződésünk, hogy Önök a kommunistákra jellemző becsülettel igazolják azt a nagy bizalmat, amelyben részesültek. Aláírás: Kádár János és Leonyid Iljics Brezsnyev.”
Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov végül június 3-án tért vissza a Földre, a mai Kazahsztán területén landoltak. Farkas Bertalan ma is él, 70 esztendős; Kubaszov – aki rutinos űrrepülő volt – 2014-ben, 79 éves korában aludt el örökre.
A negyven évvel ezelőtti űrrepülés óta sokat változott a világ. A szocialista rendszer összeomlott, Kádár és Brezsnyev is meghalt. És még a nagy kedvezménnyel kapható kelet-német minicentrifuga is eltűnt a polcokról.
A múlt héten megkezdte küldetését a kínai űrszonda, a Csang’e 6, amelynek a fedélzetén rengeteg európai műszer található. A cél a Hold sötétebb oldala, ahol eddig csak Peking járt. Ha sikeres lesz az expedíció, az valószínűleg kiélezi az űrversenyt az USA és Kína között. Az ázsiai hatalom nem siet, az első kínai ember megjelenését a Holdon 2029–30 körülre tervezik.
Hogy ki volt Tamáska Mária és mennyire hatott Kádár Jánosra? Vagy hogy ki volt igazából Kádár János és milyen volt a házassága? Ha nem is mindent, de sokat megtudhatunk.
Mark Galeotti szerint az Orosz Föderáció államfője megváltoztatta kormányát, egyesítette az ország védelmi és polgári gazdaságát, hogy állandóan mozgósított állammá váljon.
Leonore Gewessler energiaügyi miniszter a történelmi kudarcokról és a Gazprommal kötött átláthatatlan ügyletekről is beszélt a Zeit Online-nak.
p
0
2
127
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 71 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Attatroll
2020. május 26. 14:16
https://index.hu/tudomany/tortenelem/2018/04/27/a_szovjet_urhajosok_magyari_belat_kuldtek_volna_az_urbe/
Szabó József prof ezt ugyanígy mesélte nekem is, ahogyan ebben az interjúban van, de egy élő konferencián láttam, hogy Farkas Berci ellentmondott neki, és finoman és udvariasan arra utalt, szerinte a szovjetek döntöttek (Magyari ott ült az első sorban.) Nekem úgy tűnt, hogy mindkettőjüknek (Farkasnak és Magyarinak) kényelmesebb volt úgy kezelni, mintha a szovjetek döntöttek volna. Az Interkozmosz űrhajósai közül ugyanezen a konferencián többen is kiemelték, mennyire tisztelték a két magyart, hogy nem basztatják egymást állandóan hát mögött, mint a többi páros. Nem úgy tűnt, mintha csak udvariasságból mondták volna. Farkas Berci előadása szerint leültek még az elején, és megbeszélték, bármelyiküket választják ki, a másik elfogadja azt.
Biztos igaz, ha ismerted.
Az amerikai sztorija erős érv lehet ...
De hirtelenjében egy MTI fotót találtam a szüleiről, linkelni asszem nem lehet...
... ez meg erősen cáfol ...
De mit lehet tenni?
Például engem erősen kipcsak-lépűnek találnál, bizony, és onnan már esélyem se lenne, látom :-)
A vázában tartott díszfasz státusz a másiknak is kijárt volna, ha másképp alakíjják a dolgot az elvtársék, ugye...
Recenzió
"A fekete komédiából kiderül, hogy az első élőlény az űrben nem a Lajka nevű kutya volt, hanem a Lajkó nevű magyar mezőgazdasági munkás. 1957 elején ugyanis a Szovjetunió úgy döntött, hogy Magyarországnak adja az esélyt, hogy az első űrhajóst az űrbe küldje. A legmegfelelőbb jelölt nem más, mint Szerán Lajos, akit mindenki csak Lajkó néven ismer, és aki gyermekkora óta vonzódik a csillagokhoz. Amikor kiválasztják a rendkívüli küldetésre, még nem tudja, hogy az álmai nem véletlenül válnak valóra."
Lajkó - Cigány az űrben
Az egyik vidéki nagyvárosunk megyei lapjában - 130 ezer példányszám - fa betűkkel, tényleg öklömnyikkel ez a főcím jelent meg:
MAGYAR AZ ŰRBEN
de majdnem hiba csúszott, majdnem ez lett
MAGYAR A ZŰRBEN
Mindenki büszke volt, főként Farkas Bertalanra és persze a ruszki társaira is.
A kacsintós rendszer ekkor, 1980-ban volt csúcson.
De kacsintgatós János már tisztában volt vele, ha még nem teljes mélységében: nagy bajok vannak.
Ekkoriban történt, hogy Fekete János, az MNB deviza főosztályának vezetője, MNB elnökhelyettes nem engedte be a bank titokszobájába a MN pénzügyminiszterét, Faluvégi Lajost.
A pénzügyminiszter csak érdeklődni szeretett volna, igazak-e az eladósításról keringő minisztériumi susogások...