Véletlen vagy sem, de az utóbbi időben folyton Brecht-darabokba futok bele, szinte egymás után láttam a Katona József és a Nemzeti Színház A kaukázusi krétakörét – előbbit 2017-ben, utóbbit idén januárban mutatták be – és két friss premiert, a Budaörsi Latinovits Színházban a Kurázsi és gyerekeit, illetve a József Attilában a Koldusoperát. A műfaj – opera, musical, operett és mindezek paródiája – miatt talán Bicska Maxi történetétől vártam a legkevesebbet, előítéleteim azonban hamar szertefoszlottak: lendületes, ötletes, a humor sok árnyalatával operáló előadás született Angyalföldön. Ez valószínűleg annak is köszönhető, hogy a rendező Bagó Bertalannak van némi gyakorlata ez ügyben, hiszen Zalaegerszegen 2006-ban egyszer már színre vitte a zenés színháznak ezt az egyik alapdarabját.
A londoni Soho antihősei most egy másfajta értelmezésben élednek újra, több, a megszokottól eltérő megoldással. Közülük a legfontosabb, hogy Bicska Maxit ezúttal nem egy éppen felnőttkorba lépő, hanem egy beérett negyvenes férfi alakítja – Zöld Csaba nem először mutatja meg, milyen jól énekel, és mennyire jól áll neki a groteszkbe hajló (ön)irónia –, ahogyan Szulák Andrea énekben-játékban remek Kocsma Jennyje sem az a bimbózó fiatal lányka. Ezzel mintha még egy réteget kapna ez az amúgy, legalábbis a József Attilá-s olvasatban, elsősorban a közönség önfeledt szórakoztatását célzó sztori. Ami a már-már revüszerű betétek ellenére sem tanulságok nélküli, üres szemfényvesztés. A sok vicces jelenet közt nem tolakodóan, de nagyon is érvényesen ott az üzenet a pénz mindenekfeletti hatalmáról és a kiüresedett szlogenek mögé szorított hamis jóemberkedésről. Külön piros pont az élő zenéért, ami szerencsére újra divatba jönni látszik a nagyszínpadi produkcióknál, és hogy a szereplők mindegyike kiválóan énekel; Horváth Csenge Polly dalát ráadásul eredeti hangfekvésben adja elő. Amiben kissé bizonytalan vagyok, hogy a diszkrét háttérvetítés valóban hozzáad-e valamit az összképhez, de mivel egyáltalán nem zavaró, vagy csak éppen annyira osztja meg a figyelmet, amennyire kell, végül is elfér.
Ez az ünnep arra tanít, hogy egy időre szakítsuk meg a kataton körforgást, mélyüljünk el a pillanatokban, és értékeljük helyünket, hivatásunkat a világban. Constantinovits Milán írása.
Az utóbbi 30 évben a nehézségek ellenére is megtartottuk vezető szerepünket. A klímaváltozás, a munkaerőhiány és a generációváltás azonban óriási kihívást jelent.
Mitől vonzók a magyar egyetemek a külföldiek szemében? Mikor kerülhet pont az Erasmus-ügy végére? Interjúnk a magyar felsőoktatás és kutatás nemzetköziesítéséért felelős miniszteri biztossal.
Marco Rossi szövetségi kapitány kihirdette a nemzeti együttes bő keretét. E 34 labdarúgó közül kerül ki az a 26, aki Magyarországot képviseli nyáron Németországban. Seregszemlénk az Európa-bajnokságra készülve.
Orbán Viktor miniszterelnök Hszi Csin-ping kínai államfőt fogadja a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren május 8-án. A kínai elnök három napot tartózkodott Magyarországon állami látogatáson a diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulóján. A tárgyalások eredményéről Közélet rovatunkban olvashatnak részletesen.
Jelenléte betöltötte az egész teret, és megtelének mindnyájan a Magyar Péter iránti hamis szeretettel és reménységgel, holott azt sem tudják vala, kicsoda.
Matús Sutaj Estok úgy fogalmazott, hogy az egyik verzió szerint a bűncselekmény hátterében „bizonyos emberek csoportja” állhat, amelynek tagjai „egymást bátorították, illetve támogatták e bűncselekmény elkövetésében”.
p
4
0
28
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!