Iskolabuszok a nyelvhatáron – így segítik a szórványvidék magyar gyermekeit!
2023. március 26. 13:19
Az egész Európát jellemző fogyás a Kárpát-medencei magyarságot is húsba vágóan érinti – a szórványvidéken hamarosan iskolabuszok járnak minden elérhető magyar gyermekért.
2023. március 26. 13:19
p
13
0
9
Mentés
Ádám Rebeka Nóra írása a Mandiner hetilapban
A csökkenő gyereklétszám miatt a határon túli magyarságnak nehézséget okoz az anyanyelvi oktatási intézmények fenntartása és az anyanyelvi oktatáshoz való hozzáférés. Ezekre a kihívásokra reagálni kell. Ezért is indít iskolabuszokat Erdély harmincegy szórványtelepülésén a Rákóczi Szövetség a következő tanévben. A projekt hiánypótló abban a tekintetben, hogy
végre a nemzet és a nyelv határán élő fiataloknak is meglesz a lehetőségük arra, hogy magyar nyelven tanuljanak.
A régóta vágyott erdélyi iskolabusz-hálózat a magyar kormány támogatásával valósul meg, a Rákóczi Szövetség és a kolozsvári központú Iskola Alapítvány együttműködésével. „Egy korábbi erdélyi kutatásunk alapján 8+1 fős mikrobuszok beszerzését indítottuk el. Július 31-éig harminchat gépkocsi kerül a Rákóczi Szövetség tulajdonába, hogy a következő tanévtől erdélyi magyar tannyelvű iskolák diákjait szállítva szolgálja a magyar közösséget” – mondja lapunknak Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke.
A szervezet 2004 óta átfogó iskolaválasztási programot menedzsel az elcsatolt országrészek magyarlakta területein. A projekt a Felvidéken indult 2004-ben, a 2010-es évek elején a Partiumban, majd Erdélyben is elterjedt. A szövetség megpróbál már a magyar kisgyermekek megszületése után kapcsolatba lépni a szülőkkel,
éreztetve velük, hogy a gyermekek sorsa nem közömbös az anyaország számára,
Magyarország odafigyel rájuk.
„Az óvodáskoron keresztül egészen az iskolába lépésig igyekszünk kapcsolatban maradni a családokkal, s kisebb gesztusokkal, programokkal, beszélgetésekkel arra bátorítani őket, hogy amikor elérkezik az iskolaválasztás ideje, akkor az anyanyelvi intézményeket válasszák. Meg vagyunk győződve arról, hogy ez a gyermek szempontjából is üdvös, illetve a közösség megmaradását is szolgálja” – magyarázza Csáky Csongor.
A Rákóczi Szövetség által elvégzett kutatás rámutat: gyakorlatilag minden külhoni magyarlakta régióban hozzájárulhat a magyar iskola választásához a megfelelően megszervezett iskolabusz-hálózat. Ugyanis a szórványvidékeken sok olyan település van, ahol nem működnek magyar oktatási intézmények, a még ott élő magyar családok pedig
a földrajzi távolság és a közlekedési nehézségek miatt nem minden esetben tudnak eljutni a legközelebbi magyar iskolába.
Sajnos ez a jelenség nem csupán a kisebb mélyszórvány-falvakra igaz, hanem olyan nagyvárosokra is, mint Temesvár vagy Nagybánya. Ezeken a településeken működik egy-egy magyar iskola, de a külvárosi szülők nem biztos, hogy fel akarják ültetni kisiskolás gyermeküket arra a tömegközlekedési járműre, amely elvihetné őt az intézményhez.
„Az iskolabuszprogram a múlt esztendőben jól vizsgázott Felvidéken. Teljesültek a várakozásaink, ugyanis 2022 szeptemberében az érintett iskoláknál azt láttuk, hogy mintegy harminc százalékkal növekedett a magyar iskola első osztályába íratott gyermekek száma a korábbi évek átlagához képest. Ráadásul olyan településeken is – főként Kelet-Felvidéken –, ahol negyven-ötven éve nem volt magyar iskolakezdő, felbukkantak családok, amelyek azt mondták, hogy ha van ilyen lehetőség, szívesen élnek vele. Azóta ezeken a településeken újra van magyar iskolakezdő, ami elképesztő eredménynek tekinthető” – mondja Csáky Csongor.
A gyerekek szervezett buszoztatása nem csupán a magyar szülőknek segít azzal, hogy gyermekük magyar iskolába járhat, hanem azoknak a magyar oktatási intézményeknek is, amelyek folyamatosan létszámproblémával küzdenek. „Mindez hosszú távon
lehetőséget kínál a családoknak arra, hogy a nemzetiségi identitásukat a legkisebb és legrejtettebb szórványtelepülésen is meg tudják őrizni.
Az összmagyarságnak is segítünk, hiszen ha meg tudjuk menteni a szórványban született gyermekeket a nemzet számára, akkor ezekben a régiókban is van mire támaszkodni” – fogalmaz az elnök.
A jövőre induló iskolabuszprogram tizenegy romániai megyét érint, a harminchat jármű több mint száz településről tudja majd ingáztatni a gyermekeket. Előzetes becslések szerint ezzel
mintegy ötszáz gyermeknek tudnak lehetőséget kínálni, hogy eljusson a magyar intézményekbe.
„Azt fontos aláhúzni, hogy alapvetően nem az idősebb diákokat szeretnénk ingáztatni. A cél az, hogy elérjünk minden olyan családot a szórványvidékeken, ahol iskolakötelessé váló gyermek él. Minden esetben igyekszünk elmondani a szülőknek, hogy ne féljenek magyar iskolát választani, ne tartsanak attól, hogy a gyermekük nem jut el oda. Ígéretet teszünk nekik, hogy szeptember elsejétől a kirendelt iskolabusz minden tanítási napon reggel és délután megáll a házuk vagy lakásuk előtt, hogy segítse a gyermeknek az iskolába jutást és az onnan való biztonságos hazaérkezést” – fejti ki Csáky Csongor.
A szórványterületeken élő magyar kisgyerekek sorsának kérdése sokáig viták tárgya volt Magyarországon és a külhoni területeken egyaránt. Az egyik javaslat szerint a magyar gyerekeket helyben kell tartani és a szórványban segíteni a boldogulásukat, a másik vélekedés szerint a tömbmagyar településeken működő magyar intézményekben kellene taníttatni őket, teljes ellátást nyújtva nekik.
„Mi úgy gondoljuk, hogy egy hat-hét éves gyermeknek még a család a természetes közege, nem szabad ilyen fiatalon elszakítani tőle. Az, hogy valaki középiskolásként vagy egyetemistaként hol tanul, és hogy akkor kollégiumba megy-e, már más kérdés. Egy biztos:
ha egy iskolakezdő magyar gyermeknek nem segítünk abban, hogy az anyanyelvén tudja megkezdeni a tanulást, akkor arról a gyermekről jó eséllyel lemondhatunk,
hiszen nem fog megtanulni írni-olvasni magyarul, nem lesz magyar kapcsolatrendszere, ennek következtében pedig nem lesz meg az esélye sem arra, hogy később megfelelően tudjon integrálódni a magyar oktatás következő szintjeibe.”
Finisbe fordul az európai parlamenti és az önkormányzati választás kampánya, egymásnak feszülnek az oldalak, néha már úgy tűnik, nem lehet tovább feszíteni a húrt. Kacsoh Dániel írása.
Tizenkét éve tartották az első békemenetet, a rendszerváltás utáni Magyarország legnagyobb tömeget megmozgató civil kezdeményezését. Magyarország maradjon a béke szigete! mottóval különös aktualitással bír a június 1-jén újra megrendezendő esemény.
Június 9-én arról döntünk, kiket küldünk az Európai Parlamentbe. Vajon milyen esélyei vannak a jobboldali pártoknak, hogy leváltsák az egyre ideologikusabb, föderalistább, Európának ártó baloldali többséget? Áttekintettük az 1979 és 2019 közti negyven év választási trendjeit, és értékeltük a kilátásokat.
A Nyugat belehajtotta magát olyan háborúba, amelyre semmilyen szempontból nem volt felkészülve. Arra, hogy nem lesz felkészülve, főleg nem volt felkészülve.
Finisbe fordul az európai parlamenti és az önkormányzati választás kampánya, egymásnak feszülnek az oldalak, néha már úgy tűnik, nem lehet tovább feszíteni a húrt. Kacsoh Dániel írása.
p
3
0
24
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 9 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Minden századik magyar gyerek már Ausztriában jár iskolába.
2010/11-es tanévben még csak 2117,
a 2021/22-es tanévre 10646 magyar diák járt osztrák közoktatásba.