Ha a demokrácia nem csak liberális lehet, akkor kapitalizmusból sem csak nyugati létezik. Egy román történész elsőként dolgozta fel a világ egyik legsikeresebb vállalatcsoportja, az indiai Tata sikertörténetét. A tanulság? Üzleti és nemzeti érdek nagyon is erősíthetik egymást.
2021. szeptember 15. 12:34
p
2
0
0
Mentés
A Tata története egyet jelent a modern India megszületésével. A cégcsoportot akkor alapították, amikor a kontinensnyi ország még a brit gyarmatbirodalom részeként élte mindennapjait. Ópium- és textilkereskedelemmel kezdték, ma a sóbányászattól a szoftveren át az autógyártásig (ma már ők a Jaguar Land Rover tulajdonosai) mindenben meghatározó globális szereplők – odahaza pedig a brit Kelet-indiai Társaság óta az első és utolsó „állam az államban”. S hogy miért éri meg figyelni rájuk? Mert mindent egészen máshogy csinálnak, mint a nyugati nagyvállalatok, mégis legalább annyira sikeresek.
Kezdjük azzal, hogy a Tata alapítása óta végig családi tulajdonban maradt. Ez olyan, mintha korunk amerikai sikercégeit, az Apple-t vagy a Google-t a Rockefeller vagy a Carnegie család hozta volna létre, azaz a nagy nyugati dinasztiák képesek lettek volna lépést tartani a politikai és technológiai folyamatokkal. Ez különösen nagy teljesítmény, ha figyelembe vesszük, hogy a cég alapítói egy alacsony lélekszámú vallási kisebbség soraiból kerültek ki, és hogy 150 éves történetük alatt került sor több földrengésszerű politikai változásra India függetlenségének 1947-es kikiáltásától az 1991-es piaci liberalizációig.
Ez az ünnep arra tanít, hogy egy időre szakítsuk meg a kataton körforgást, mélyüljünk el a pillanatokban, és értékeljük helyünket, hivatásunkat a világban. Constantinovits Milán írása.
Az utóbbi 30 évben a nehézségek ellenére is megtartottuk vezető szerepünket. A klímaváltozás, a munkaerőhiány és a generációváltás azonban óriási kihívást jelent.
Mitől vonzók a magyar egyetemek a külföldiek szemében? Mikor kerülhet pont az Erasmus-ügy végére? Interjúnk a magyar felsőoktatás és kutatás nemzetköziesítéséért felelős miniszteri biztossal.
Marco Rossi szövetségi kapitány kihirdette a nemzeti együttes bő keretét. E 34 labdarúgó közül kerül ki az a 26, aki Magyarországot képviseli nyáron Németországban. Seregszemlénk az Európa-bajnokságra készülve.
Jelenléte betöltötte az egész teret, és megtelének mindnyájan a Magyar Péter iránti hamis szeretettel és reménységgel, holott azt sem tudják vala, kicsoda.
Matús Sutaj Estok úgy fogalmazott, hogy az egyik verzió szerint a bűncselekmény hátterében „bizonyos emberek csoportja” állhat, amelynek tagjai „egymást bátorították, illetve támogatták e bűncselekmény elkövetésében”.
p
5
0
37
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!