Mi köti össze a thermopülai csatát Szigetvár ostromával? Férfiak, akik remény nélkül is tudtak és akartak küzdeni. Mi motiválta őket? A nők és a gyermekek védelmezése – lesajnált ösztönök, amiken Michael Walsh szerint a Nyugat jövője múlik.
2021. április 15. 02:06
p
2
0
0
Mentés
Michael Walsh elismert komolyzene-kritikus, évtizedek óta ingázik Írország és Connecticut varázslatos tájai között. A jó ízlés (s vele a józan ész) elleni posztmodern kultúrharc egy pontján nem tudta magában tartani politikai álláspontját, s előbb a National Review konzervatív lap rendszeres szerzője lett, később magazint alapított Andrew Breitbart jobboldali újságíróikonnal. Legújabb munkájával végképp távol került eredeti szakmájától – ám egy koreai háborúban edzett veterán fiaként gyökereihez talán most jutott igazán közel. A Last Stands (végső hadállások) arra keresi a választ, mi vette rá a katonákat a történelem legvéresebb ütközeteiben, hogy esélytelenül is a végsőkig küzdjenek a hazájukért. Hogy mi a férfiasság zsinórmértéke, s milyen veszélyeket rejt a „mérgező maszkulinitás” divatos bélyege. Az írás – amit Steve Bannon terápiás műnek nevezett – hiánypótló üzenetéről sokat elárul, hogy megjelenésének napján minden példányát elkapkodták az Amazonon.
Szerzőnk tizenhét ismert vagy éppen kevéssé kutatott háborús esemény történetén keresztül mutatja be a hősiesség évezredeken átívelő kultuszát és karakterét. Az i. e. 480-ban zajló thermopülai csatát mindenki, Alamo 1836-os ostromát pedig legalábbis az amerikaiak ismerik. A rómaiak és a germán törzsek közötti teutoburgi ütközet sztorija már ínyencségnek számít, s kiváltképp kellemes meglepetés, hogy a kötet kiemelten – a Szigeti veszedelemből hosszan idézve – foglalkozik az 1566-os szigetvári csatával.
„Tudok én küzdeni remény nélkül is” – írta Deák Ferenc, s e gondolatot Orbán Viktor miniszterelnök is idézte 2018-as strasbourgi beszédekor. A mostani kötetünkben vizsgált esetek idő- és térbeli távolságuk dacára két dologban megegyeznek. Egyrészt mindnél jelentékeny aszimmetriát találunk a szemben álló seregek mérete, fejlettsége, fegyverzete, egyszóval esélyei között. Másrészt az a tény, hogy a gyengébb fél a masszív túlerővel szemben is a harcot választotta, nem csupán befolyásolta, de mindig meg is változtatta a történelmet. Az egy hónapon át zajló szigetvári csatában például az ottománok győztek, de a rettenthetetlen magyar és horvát katonák ellen akkora árat kellett fizetniük (veszteségeik húszezer főre rúgtak), hogy ennek eredményeként tettek le Bécs meghódításáról.
Walsh legfontosabb megállapítása, hogy a hősies magatartás mögötti eltökéltség sosem alapult absztrakt értékválasztáson – például egy politikai rendszer felsőbbrendűségébe vetett hiten. Mozgatórugója a katonák feleségük, gyermekeik, városuk és földtulajdonuk iránti szeretete volt. Mindenekelőtt a nők védelmezése és a gyermekek túlélésének biztosítása – azaz a férfiak természetes ösztöne. „Ez egy férfiassághoz írt testamentum.”
Ez az ünnep arra tanít, hogy egy időre szakítsuk meg a kataton körforgást, mélyüljünk el a pillanatokban, és értékeljük helyünket, hivatásunkat a világban. Constantinovits Milán írása.
Az utóbbi 30 évben a nehézségek ellenére is megtartottuk vezető szerepünket. A klímaváltozás, a munkaerőhiány és a generációváltás azonban óriási kihívást jelent.
Mitől vonzók a magyar egyetemek a külföldiek szemében? Mikor kerülhet pont az Erasmus-ügy végére? Interjúnk a magyar felsőoktatás és kutatás nemzetköziesítéséért felelős miniszteri biztossal.
Marco Rossi szövetségi kapitány kihirdette a nemzeti együttes bő keretét. E 34 labdarúgó közül kerül ki az a 26, aki Magyarországot képviseli nyáron Németországban. Seregszemlénk az Európa-bajnokságra készülve.
Orbán Viktor miniszterelnök Hszi Csin-ping kínai államfőt fogadja a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren május 8-án. A kínai elnök három napot tartózkodott Magyarországon állami látogatáson a diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulóján. A tárgyalások eredményéről Közélet rovatunkban olvashatnak részletesen.
Jelenléte betöltötte az egész teret, és megtelének mindnyájan a Magyar Péter iránti hamis szeretettel és reménységgel, holott azt sem tudják vala, kicsoda.
Matús Sutaj Estok úgy fogalmazott, hogy az egyik verzió szerint a bűncselekmény hátterében „bizonyos emberek csoportja” állhat, amelynek tagjai „egymást bátorították, illetve támogatták e bűncselekmény elkövetésében”.
p
4
0
21
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!