Az életmódunkra törő barbárokat a technológiai képességeik teszik fényűzővé. Amikor civilizációnk ostrom alatt áll, a tömegek számára csakis a múlt teljesítményeivel szemléltethető, pontosan mi forog kockán – emlékeztet Kenneth Clark és egy ötvenéves mestermű.
Ötven éve került adásba a BBC-n minden idők egyik legfontosabb ismeretterjesztő filmsorozata. A Civilisation száznyolcvan helyszínen forgott, és a középkortól a gótikán, a román és a reneszánsz koron, a reformáción, a rokokón, az impresszionizmus és az ipari forradalom időszakán át, a világháborúkon keresztül a késői hatvanas évekig kalauzolta a nézőket. Nemcsak bemutatta, de ünnepelte a nyugati civilizációt: építészeti örökségét, művészi és műszaki zsenijeit – s közben megemlékezett a kivételes teljesítményeket övező elnyomásról és háborúkról is. A műsorból könyv, a házigazdából a történetmesélés legendája lett. „Ő volt a 20. század legzseniálisabb kulturális populistája” – fogalmaz az utókor avatott szemlélője. Miért fontos Kenneth Clark művészettörténész és műve 2020-ban, sőt miért fontosabb, mint valaha?
A második világháború alatt Clark a londoni Nemzeti Galéria igazgatójaként munkálkodott, ahol két tevékenység kötötte le energiáit. Egyrészt kétezer felbecsülhetetlen értékű műtárgyat menekített ki a nácik elől teljes titokban, kis lépésekben egy elhagyott észak-walesi kőbánya tárnáiba. Másrészt a bombázások kellős közepén az ürességtől kongó múzeum tereiben éjjeli koncerteket szervezett, és rendszeresen kiállított egy-egy különleges festményt a kulturális ingerektől megfosztott városlakóknak. Csak Velázquez híres Vénuszához negyvenezren zarándokoltak el.
Clark úgy látta, a kultúra áll mindennek a középpontjában, amit Britannia védelmezni próbál. Bár gazdag szülők sarjaként maga is elitiskolákban nevelkedett, meggyőződése szerint „a művészet nem nemesek és sznobok kiváltsága, hanem minden emberé”. Ahogyan azt későbbi televíziós sikere bizonyítja, kivételes érzéke volt ahhoz, hogy a lehető legszélesebb közönség számára illusztrálni tudja, pontosan mi forog kockán. A szemléltetés mestereként képes volt ízléses módon, lehengerlő stílusban demonstrálni a fény és a sötétség, a jó és a rossz közötti különbséget, az egyéni és kollektív értékválasztás súlyát.
Ez az ünnep arra tanít, hogy egy időre szakítsuk meg a kataton körforgást, mélyüljünk el a pillanatokban, és értékeljük helyünket, hivatásunkat a világban. Constantinovits Milán írása.
Az utóbbi 30 évben a nehézségek ellenére is megtartottuk vezető szerepünket. A klímaváltozás, a munkaerőhiány és a generációváltás azonban óriási kihívást jelent.
Hány mandátummal lenne elégedett? Melyik frakcióba várja a Fideszt? Ki lenne az ideális EB-elnök? A kormánypárt EP-listavezetőjével beszélgettünk.
A riporter hiába kérdezett rá többször is, nem derült ki, hogy a főpolgármesternek hogy volt ideje könyvet írni.
Mitől vonzók a magyar egyetemek a külföldiek szemében? Mikor kerülhet pont az Erasmus-ügy végére? Interjúnk a magyar felsőoktatás és kutatás nemzetköziesítéséért felelős miniszteri biztossal.
Marco Rossi szövetségi kapitány kihirdette a nemzeti együttes bő keretét. E 34 labdarúgó közül kerül ki az a 26, aki Magyarországot képviseli nyáron Németországban. Seregszemlénk az Európa-bajnokságra készülve.
Megnéztük a szlovák kormányfőre rálövő Juraj Cintula csoportjának posztjait.
A közelmúltban a német labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya is kijelölte Eb-keretét – jó néhány meglepetéssel...
