Wesley Chu: Időrabló

2017. július 6. 12:54

Pomsár Péter
Szubjektív Napló

Egy trilógia első részéről van szó, és ahhoz képest, hogy nyilvánvalóan a folytatásra is kellett hagyni muníciót, szépen sikerült megtölteni a kötetet tartalommal

A regény jelene a szó klasszikus értelmében vett disztopikus időszak. Kulturális és technológiai hanyatlás, monopolhelyzetben lévő óriáscégek, értelmetlennek tűnő szabályok és korlátozások, szigorú hierarchia - minden, ami kell. Simán hihető, hogy a személyes vagy céges profitért egyesek az emberiség jövőjét is feladnák (elég csak az USA párizsi egyezményből kiléptetésére gondolni), az is, hogy magáncégek állami vagy nemzetközi szervezeteket fenyegessenek, egyedül a többé-kevésbé magányos főhős és az egysíkúan gonosz ellenfél karakterei nem különösebben életszerűek, de ez a kalandregényes műfaj sajátosságaihoz tartozik. És persze James abszolút kedvelhető (anti-) hős a maga makacs-alkoholista módján, úgyhogy nincs ezzel semmi probléma.

Wesley Chu nem egy veterán szerző, korábban három regénye jelent meg (a Tao-trilógia), de már a második után főállású íróvá tudott válni. Az Időrabló alapján tökéletesen érthető a népszerűség: gördülékenyen és szórakoztatóan ír, izgalmasak és sokszor újszerűek az ötletei, ráadásul még némi mondanivaló is elfért a történetben. Az akciójeleneteknél pedig nyilvánvalóan látszik a harcművész-kaszkadőr múlt - a nanotech kábelekkel kiegészített erőtér-kungfu papíron is jól működik, de az esetleges filmadaptációban nyilván még látványosabb lesz (csak maradjon más is a sztoriból, ha tényleg Michael Bay rendezi majd...).

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: http://sci-fi.mandiner.hu/trackback/30589