Dark Places – A ’70-es évek egyik leggonoszabb brit horrora

2017. június 10. 08:43

Rusznyák Csaba

A sors fintora pedig természetesen az, hogy ha a Dark Places a Hammernél készült volna el – persze egy kicsit több vérrel és stílussal –, akkor mára simán a klasszikusok közé tartozna.

A sztori kicsit olyan, mintha Sharp Mario Bava két évvel korábbi proto-slasherét, a Bay of Bloodot injekciózta volna be egy kísértetházas horrorral, de a remek szereplőgárdával felturbózott, izgalmas koncepció ellenére már az elején le kell szögezni, hogy a Dark Places, bár kifejezetten szórakoztató, azért nem egy mestermű. A ’70-es években szinte tucatjával készültek az ennél izgalmasabb és erőteljesebb filmek a zsánerben, mégis van a Dark Placesnek egy olyan kvalitása, amely nem engedi, hogy elmenjünk mellette: egyszerűen ördögien gonosz.

Ez ott kezdődik, hogy nem igazán van kinek szorítani: elvileg Edward a főhős, de szegény siralmasan sótlan és unalmas, a vele kapcsolatos csavar pedig még az iránta érzett minimális szimpátiánkat is felőrli. És bármilyen meggyőző is Hardy a karakter bőrében, a Lee-Collins páros mellett egyszerűen esélye sincs labdába rúgni. Aligha mondhatni, hogy a castingos élete legkreatívabb pillanatában osztotta ki a szerepeket – szerencsére: Lee hozza a tőle szokásos, kriptaarcú gazembert, Collins pedig a tőle szokásos számító ribancot, miközben előbbi folyamatosan sötét és haragos tekintettel utalgat a nő említett, hogy is mondjam, nyitottságára – pl. az elcsábítandó és így átverendő Edwarddal kapcsolatban.

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: http://sci-fi.mandiner.hu/trackback/30455