A jedik és a kétharmad

2017. június 1. 11:42

Huber Zoltán
Filmvilág

Bár tőlünk nyugatabbra könyvtárnyi irodalom boncolgatja a sci-fi és a társadalomtudományok izgalmas átfedéseit, nálunk még mindig feltűnő kivételnek számít, ha egy jogász vagy szociológus popkultúrával is foglalkozik.

A Fantasztikus világok megjelenése már csak azért is örömteli, mert Tóth Csaba mellett így újabb szerzők »coming outoltak«, azaz a nevükkel is vállalták, hogy fiktív világokkal kapcsolatban is feltehetők izgalmas és releváns társadalomtudományi kérdések. A tizenöt fős névsor többségében politológusokból, szociológusokból, jogászokból és újságírókból áll össze, ami törvényszerűen garantálja a nézőpontok és megközelítésmódok változatosságát. A szövegekre jellemző eklektika a könyv legnagyobb erőssége és komolyabb problémája is egyben. Az érintett témák üdítő sokszínűsége mellett sajnos az elemzések minősége is ingadozó, de az ötletesebb felvetések szerencsére azért jókora túlsúlyban vannak.

Az egyenként durván huszonöt oldalas, kellemesen tördelt tanulmányok négy nagyobb fejezet alá sorolódnak, ám ezek közül csak kettő mutat valóban szoros tematikai egységet. A Csillagok háborúja galaxisának politikai kérdéseit boncolgató első három értekezés a diktatúrák természetrajzát a Birodalom példáján keresztül világítja meg, ügyesen beépítve a Zsivány egyes vonatkozó fejleményeit. Tóth Csaba a lázadás ellentmondásaival, Hoffman István a háború szervezeti hatásaival, míg Földi Bence a félelem hatalmi eszközként való felhasználásával foglalkozik. A felvetett kérdések nemcsak relevánsak, de tudnak újat mondani az angolul egyébként tényleg agyonelemzett galaxisról. Hoffman ráadásul a Battlestar Galactica segítségével sajátos ellenpéldát mutat fel a Birodalommal szemben. A Halálcsillag szerepének mindhárom elemzésben visszaköszönő vizsgálata nemcsak frappáns gondolatkísérletként, de vitaindítóként is felfogható.

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: http://sci-fi.mandiner.hu/trackback/30391