Miért szerették meg Pekingben a fantasztikus irodalmat?

2017. május 29. 11:49

Pintér Bence
Magyar Nemzet

Tíz évvel később beérni látszik a terv, legalábbis az irodalom területén: mára a kínai sci-fi aranykoráról beszélnek a helyi szerzők és rajongók, hatásában az amerikai fantasztikus irodalom aranykorához hasonlítva.

A kínai fantasztikus irodalom az ezen a téren is legfontosabbnak számító angolszász piacon az egyik legforróbb téma lett az elmúlt években. 2014-ben jelent meg angolul Liu Ce-hszin 2008-as trilógianyitó regénye, A Háromtest-probléma (itthon az Európa Kiadó adta ki tavaly), amely a következő évben el is nyerte az ezen a területen létező legnagyobb elismerést, a sci-fi Oscarjának számító Hugo-díjat. Tavaly Hao Csing-fang kisregénye, a Folding Beijing nyert Hugót; idén pedig ismét jelölt lett Liu Ce-hszin. 2016 őszén egy kínai novellákból válogatott antológia is megjelent angolul, a kínai szerzők pedig stabil szereplői lettek a legnevesebb angol nyelvű fantasztikus irodalmi magazinoknak. A nyugaton díjnyertes művekből már forognak a filmek Kínában, de ezeken kívül is közel száz ilyen témájú mozgóképes produkció készül, miközben 2010 óta megduplázódott az évente megjelenő sci-fi regények száma.

A fantasztikus irodalom ugyanakkor nemcsak arra ad lehetőséget, hogy a tudományos gondolkodást inspirálja, hanem arra is, hogy a szerzők burkolt formában kritizálják a fennálló társadalmi vagy akár politikai rendszert. Liu könyvének egyik történetszála a kulturális forradalom idején játszódva mutatja be a Mao Ce-tung által kezdeményezett, többek között értelmiség- és tudományellenes harc következményeit; Hao kisregénye pedig a mai Peking társadalmával kapcsolatban fogalmaz meg súlyos kritikákat.

Még szembetűnőbb ez az irány Csan Kun-csung regényében, amely tajvani megjelenése után The Fat Years címmel jelent meg angolul, és amelyet egyszerre tartanak az 1984 és a Szép új világ örökösének. A 2013-ban játszódó könyvben minden kínai boldog, nem utolsósorban azért, mert az ivóvízbe ecstasyt csempészett a kormányzat. Valami azonban nem stimmel: huszonnyolc nap teljesen kiesett a kínaiak emlékezetéből, a kulturális forradalomról és a nyolcvanas évek politikai viharairól szóló anyagok pedig elérhetetlenek. A könyv hivatalosan nem jelent meg Kínában, az interneten azonban elterjedt, és sokak szerint a lehető legpontosabban fogalmazza meg azt, hogy milyen manapság Kínában élni.

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: http://sci-fi.mandiner.hu/trackback/30359