Ennél szebb blockbusterünk biztos nem lesz idén

2017. május 3. 08:22

Rusznyák Csaba
Geekz

James Gunn és társai nagyjából azzal álltak neki a folytatásnak, hogy: fogjuk mindazt, ami az elsőben működött, szorozzuk be tízzel, és bumm, a nézők megint hálálkodhatnak.

DE: Gunn a nagy, hol frenetikus, hol kicsit suta mókázás közepette soha, egyetlen pillanatig sem feledkezik meg róla, hogy ezek a karakterek valójában mind súlyos traumákat magukban hordozó, tragikus alakok. Igen, még a fegyvermániás mosómedve is.

Mind szenvednek valamitől, mind keresnek valamit, és közben mind próbálnak úgy tenni, mintha ők volnának a legkeményebb és legviccesebb gyerekek a vidéken. Gunn bravúrja, hogy a belső tortúra és a külső harsányság kontrasztját egyszerre játssza ki komédiára és drámára (ez különösen Rocket Raccoonnál/Mordálynál működik jól), és a végén gyönyörűen, az (ön)ironikus felhang megtartásával csomagolja be az egészet a család talán elkoptatott, de nagyon is érzékenyen felvázolt ideájába. Természetesen a két apával is szembekerülő Star-Lord szála a leghangsúlyosabb és a legmegkapóbb (meglepő módon a show-t nem Russell, hanem Michael Rooker lopja el, de nagyon), de Draxnak, illetve Gamora és Nebula kettősének is jutnak remek pillanatok.

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: http://sci-fi.mandiner.hu/trackback/30090