Robert Jackson Bennett: Pengék városa

2017. március 11. 07:00

Pomsár Péter
Szubjektív Kultnapló

A Pengék városában már jóval erősebb a saját hang, és annak ellenére, hogy Bennett eredetileg nem is tervezett folytatást, tökéletesen illeszkedik a korábban lefektetett alapokhoz.

A Pengék városa olyan folytatás, ami szinte minden szempontból felülmúlja elődjét. Nem csak azért, mert Bennett itt talált rá igazán a saját hangjára, a történet enélkül is jóval összeszedettebb és érezhetően kiforrottabb az előzőnél. Hatásosan adja át azt a fenyegető atmoszférát, amit egy idegen és potenciálisan veszélyes kultúra területére »betolakodó«, azt nem elég mélyen ismerő ember érezhet, amihez a hangulatfestés mellett plasztikus környezetbemutatásra is szükség van, Bennettnek mindkettő erőssége. A regény a kifejezés pozitív értelmében ideális mozialapanyag, egészen minimális változtatásokkal nagyszabású, látványos és mondanivalóval is rendelkező, egy ügyes rendező kezében garantáltan sikeres filmet (vagy jobban belegondolva akár játékot) lehetne készíteni belőle.

Ami a magyar kiadást illeti, a fordítás most nem billeg annyira, mint az előző kötetnél, ami egyértelműen pozitív fejlemény. Viszont az átírással most sem vagyok kibékülve (mint általában az angolból fordított szövegek többségénél): sokszor nem egyértelmű, hogy magyar vagy angol fonetika szerint kellene-e kiolvasni egy nevet vagy kifejezést, ami szőrszálhasogatásnak tűnhet, de ha egyszer elkezd valaki ezen gondolkodni, nagyon bosszantó tud lenni. Valami rendszer van benne, az indiaias és oroszos nevek/kifejezések például többnyire magyar átírásban szerepelnek, de nem minden esetben, elég csak a főszereplő (fordításban: Turjin Mulaghesh) vagy a város helytartója (fordításban is Lalith Biswal) nevét nézni.

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: http://sci-fi.mandiner.hu/trackback/29083