Top 25

Íme: itt van a magyar fantasztikum huszonöt klasszikusa

2016. november 8. 09:56

Arra kértük olvasóinkat, hogy válasszák ki a huszonöt legjobb magyar fantasztikus regényt a 2010 előtt megjelent művek közül, illetve jelöljenek egy 2010 után megjelent művet is a dicsőségcsarnokba. A lista összeállt: Jókaitól Moskátig, Kazohiniától a Csodaidőkig, A Korona hatalmától A poszthumán döntésig. A magyar fantasztikum helyzete: kánonépítési kísérlet.

Október végén arra kértük olvasóinkat, hogy segítsenek nekünk összeállítani a magyar fantasztikus kánont, vagy legalábbis a huszonöt legjobb, legemlékezetesebb magyar fantasztikus regény listáját. A bővebb listára végül közel százötven regény került fel. Ezután szavazást indítottunk: öt műre lehetett szavazni a listáról.

Sokan értetlenkedtek az általunk meghúzott, önkényesnek tűnő korszakhatár miatt, arra panaszkodva, hogy rengeteg remek könyvet zártunk ki így a versenyből. Erre két dolog miatt volt szükség: egyrészt gátat akartunk szabni annak, hogy a szavazásból egyhamar ma is aktív szerzők népszerűségi versenye legyen; másrészt első sorban olyan könyveket kerestünk, amelyeknek hosszan tartó hatása volt, valamiért örökre megmaradtak az olvasók emlékezetében.

Viszont az öt regény kiválasztása után lehetőséget adtunk arra is, hogy egy 2010 után megjelent művet is jelöljenek olvasóink. Úgy számoltunk, hogy ha lesznek ebben a körben domináns művek, akkor azokat érdemes lesz beválogatni a listába. Végül több jelölést gyűjtöttek Brandon Hackett, On Sai, J. Goldelane és Lőrinczy Judit 2010 után megjelent könyvei is, de a mezőnyből magasan kiemelkedett Moskát Anitától Horgonyhely, így ez, huszonötödik műként felkerült a listára.

Azért nem huszonhatodikként, mert az ezen kívül felsorolt huszonnégy sci-fi és fantasy-regény szavazatszámait tekintve élesen elvált a teljes mezőnytől, a Horgonyhely pedig összességében jóval előrébb futott volna be a huszonötödik helynél. A mérlegelésnél egyébként az egyetlen kérdéses pontot A Pendragon legenda, Szerb Antal műfajilag besorolhatatlan könyve jelentette, amit csak nagy jóindulattal tekintünk fantasztikus regénynek.

A lista sorrendje az eredeti szavazás betűrendjében van, nem pedig szavazatszámok szerint, mivel nem volt célunk rangsort felállítani a kötetek között. A könyvekhez igyekeztünk a legjobb felbontású borítókból vágni az illusztrációt, a fülszövegeket pedig a Molyról másoltuk alájuk.

*

Anthony Sheenard: Ellopni egy Chagallt

York ​​Ketchikant egy rejtélyes, embernek kevéssé nevezhető férfi felfogadja, hogy szerezzen meg egy Marc Chagall által festett, ezeréves képet. York először nem akarja vállalni a megbízást, ám a kihívás túl erős: a világ legjobban őrzött bankjának trezorjába kell betörnie a festményért.

Hogy hogyan néz ki egy bank biztonsági rendszere a 30. század végén? A bankba belépőket pszichikusok és auralátók szondázzák távolról, a trezor egyszerre van ebben a világban és pár másikban, az ajtótól a páncélszekrényig vezető negyven méter jó néhány dimenzióhasadékon visz át. A trezor ajtaját kiborgok és idegen fajok őrzik, nanorobotok és a legtökéletesebb harcászati rendszerek, élők és holtak; védelmében energiavetők, bionikus fegyverek, fekete technomágusok és okkult hatalmak egyaránt felsorakoznak. 

A betörés azonban csak a kezdet: Chagall műalkotása nem csupán egy zuhanó angyalt ábrázoló kép a falon… Annál több. Mint ahogy a vityebszki zsidó negyedben 1889-ben született Marc Chagall is több volt egy egyszerű festőnél.

És van még valami abban a bankban, amire a Vatikánnak nagyon fáj a foga, és aminek a kihozatalát York Ketchikan akcióján keresztül tervezik véghezvinni…

Bogáti Péter: Az utolsó ember

Bogáti Péter – mint ez a könyve is bizonyítja – a tudományos-fantasztikus műfaj avatott szerzője. Robinson mai különös történetéhez az ihletet minden bizonnyal az utóbbi években megerősödött fegyverkezési hajsza kiszámíthatatlan következményein való tűnődés adta. Rejtélyes, megmagyarázhatatlan okból, talán egy téves gombnyomás következtében, egy utolsó „mohikán” kivételével megsemmisül az emberiség. Mit csinál Robinson félelmetes, észvesztő magányában? Hogyan próbálja megőrizni civilizáltságát, emberi formáját? Mit ér az élet a társadalmon kívül? Erről szól a szerző nem mindennapi fantáziával, leleménnyességgel megírt könyve. Mi az, ami az ember életét emberivé, minősíthetővé teszi? Az emberi kapcsolatok – válaszolja Bogáti, aki épp egy ezektől radikálisan megfosztott hőst ábrázol. A magány számtalan megpróbáltatása után Robinson világjáró útra indul, hátha valahol mégis…

Brandon Hackett: Isten gépei

Egyik ​​pillanatról a másikra történt: 2027-ben a Nap eltűnt az égről. Helyén egy vörös törpecsillag ontja rőt fényét a Föld világos oldalára, míg a halott és fagyott sötét oldal fölött sosem látott csillagképek ragyognak. Az Ugrásnak nevezett jelenség oka ismeretlen, az emberi civilizáció beleremeg a sokkba: a napos oldali országokat menekültek milliói árasztják el, a világgazdaság összeomlik, az emberiség a túlélésért küzd. A pusztulásból azonban lassan új világ születik. Húsz év múlva a technikai fejlődés soha nem látott ütemre gyorsul, az élet friss és modern, a fiatal generációk számára a régi Föld már csak a legendákban létezik. Kerti Szófia, a genetikailag módosított budapesti lány és társai inkább a jövőbe tekintenek, ahol újabb fordulópont, a technológiai szingularitás várja az emberiséget. Egy esemény, ahol a fejlődés görbéje függőlegessé válik, amely mögé semmilyen előrejelzés nem láthat be, és ahol tudása az embert saját istenévé avathatja. De vajon valóban független-e egymástól a 2027-es Ugrás és a technikai fejlődés szédítő felgyorsulása, vagy a kozmikus színfalak mögött egy végletekig precíz kísérlet zajlik, melynek alanya maga az emberiség? A Zsoldos Péter-díjas Brandon Hackett új regényének hősei az általunk ismert emberi létezésen túl is elmerészkednek, hogy választ találjanak a rejtélyekre.

Brandon Hackett: Poszthumán döntés

XXIII. század: az emberiség diadalútja a csillagok közé, kolóniák négy rendszer lakható bolygóin.  A technikai fejlődés töretlen; beépíthető implantok, planetáris net, kvantumchipekkel bõvített, sõt mesterséges tudatokkal ötvözött intellektusok – némelyek már többek őseiknél, poszthumánok. 

A XXIII. század: az emberi kolóniák és az anyabolygó közti kulturális szakadékok mélyülnek. Az ötnapos földi háború hosszas civilizációs agóniába torkollik. A megalopoliszokban élők maradéka menekül; a kolóniák felé tartó űrhajók tucatjain milliók várják krioálomban egy új, jobb élet lehetőségét. 

A Tau-rendszer bolygóján élő Eliott és Nicole a bevándorlókat szállító hajók érkezésével olyan események közepébe csöppen, melyek az emberi faj jövőjét örökre megváltoztathatják. Úgy tűnik, az események mintázata mögül idegen intellektus néz vissza az őt fürkészőkre. Ám akár saját változó lényegével, akár valami más, soha nem tapasztalttal szembesül, az emberiség először találkozik egy másik értelemmel.

Gáspár András: Kiálts Farkast

A XXI. század utolsó évtizedének behavazott Budapestjére, hulladékból és háttérsugárzásból született mutációk és mindenre elszánt üzletemberek világába tér vissza Vogel Zsigmond, aki illúzióval együtt emlékei egy-egy részét is a Proxima Centaurinál vívott furcsa háborúban hagyta. Mindenekfelett nyugalomra vágyik, de ahogy odafent, idelent sem találja meg: mind nyilvánvalóbbá válik, hogy egy kozmikus összeesküvés résztvevői halálra szánják. Csak a Fogyasztói Titkosszolgálat általa felbérelt ügynökében bízhat… és mikor másik jóakarója, egy százmillió tonnás sejttenyészet is leteszi névjegyét, kénytelen belátni: a 2091. év karácsonya alapjaiban fog különbözni az összes eddigitől…

Harrison Fawcett: A Korona hatalma

IV. von Anstetten, a galaxis császára, nem mindennapi parancsot ad a hírhedt Brett Shaw-nak, a praetorianus gárda ezredesének: Shaw a Különleges Űrszolgálat élén kutassa fel az évszázadokkal ezelőtt eltűnt Magyar Szent Koronát, és egy titkos megállapodás alapján adja át a Földről évszázadokkal kivándorolt magyarok képviselőinek. Csakhogy a koronára másoknak is fáj a foga – királypárti magyaroknak, űrtemplomos lovagoknak egyaránt –, és Shaw-nak már az első pillanattól kezdve saját bőrén kell tapasztalnia, hogy a szembenálló felek, céljuk elérése érdekében, nem válogatnak az eszközökben.

Harrison Fawcett: Ópiumkeringő

Brett ​​Shaw a császári praetorianusok feketecsuklyás ezredese az uralkodó parancsára croll testőrők – négyméteres, sáskaszerű szörnyek – kiképzését vezeti a Roxolanon Cavallier vérbáró számára, amikor különleges vendégei érkeznek. Caramondo, a mesterkalandor keresi fel a galaxis szerte ismert holomodell, Veronica de Morney társaságában. A különös páros fantasztikus ajánlatot tesz. A vérbáró meghívására napokon belül a bolygóra érkezik Cross Rolonad, a hirhedt Kalózherceg a családjával és egy tonna nukleár-alkímiailag tisztított arannyal az űrhajója rakterében. Veronicát személyes bosszúvágy hajtja Rolonaddal szemben. Amennyiben Shaw segít elrabolni az öreg kalóz leányát és annak gyermekét, jelentős százalékot kap az aranyból. Arról kezdetben nem esik szó, hogy az arany mellett nagy mennyiségű ópium is szerepet játszik az ügyben… Shaw-t nem érdekli a pénz, sem a kábítószer, kizárólag Veronica miatt mond igent Caramondo ajánlatára. Az szinte mellékes, hogy Rolonad egész sereg válogatott testőrrel érkezik, a vérbáró pedig kész hadsereggel őrizteti a kastélyát. Kezdődik a bál, kezdetét veszi az Ópiumkeringő…

Harrison Fawcett: Katedrális

A.D. ​​2294. A világot az új arisztokrácia irányítása alatt álló hatalmas pénzügyi és ipari konglomerátumok uralják Novus Ordo Seclorum néven. A 23. század végéhez közeledve számtalan összeesküvés-elmélet szól arról, hogy a láthatatlan hatalom zsoldjába szegődött tudományos elit megoldotta az időutazás problémáját, a technológiát egy Katedrálisnak hívott és a katolikus egyház mintájára épülő titokzatos szervezet birtokolja. A Katedrális létezését minden kormány tagadja, a média hallgat róla, akik túl sokat kérdeznek, vagy közel kerülnek az igazsághoz, nem élik túl a felismerés pillanatát.

Mark Wilson, a Los Angelesben élő újságíró nem hisz az időutazásban és a bukott angyalokban, de idővel arra kényszerítik a körülmények, hogy ugyanúgy változtasson az álláspontján, akárcsak Tess Gordon, aki illegális utcai harcosként él L.A. technokrata poklában, miközben az élete szakadatlan menekülés a világot kormányzó Seclorum egyik hatalmassága elől. Tess és Mark sorsa összefonódik a Katedrálissal, s így a világtörténelemmel, miután az időutazás monopóliumát birtokló szervezet arra kényszeríti őket, hogy visszatérjenek az ókori Rómába, a kegyetlenségéről ismert Nero császár korába, ahol az intervenciósoknak hívott elitkatonák oldalán kell harcba szállniuk a megtestesült természetfölötti hatalmak pokolbéli légiója ellen. Tess és Mark a kommandósokkal együtt Rómában döbbennek rá, hogy a harcuk tétje nem pusztán az emberiség jövője, hanem tulajdon lelkük sorsa az öröklétben, üdvösség vagy kárhozat.

J. Goldenlane: A Szélhámos és a Varázsló

Ez a regény nem arról szó, hogy a főhős megmenti a világot. Ebben a regényben nem tűnnek fel elfeledett, ősi hatalmak, nem dőlnek meg ősi birodalmak, nem derül fény ősi titkokra, és ősi relikviákról sem esik szó. Na jó, egy közepesen régi mágusrendet kiirtanak, és az utolsó túlélő valóban igyekszik rávenni a hőst, hogy tegyen ez ellen. De hogy is juthatna ilyesmire ideje, amikor fényes az éjszaka, szól a zene, folyik a bor, és oly gyakorta rákacsintanak szép hölgyek, amit kis túlzással lehet úgy érteni, hogy: „te csodás férfi, szívem szerint azonnal a karjaidba omolnék, hát ma este osonj be a palotánkba, ejtsd át a férjem, tégy magadévá, és utána ráadásul még a családi ezüstöt is elviheted!” Így ez a regény főleg arról szól, hogy a főhős fut, részben széplányok után, részben becsapott kártyapartnerek elől, vagy csak úgy spontán, a túlélésért. És rendben, egye fene, csekélyke szabadidejében valóban tesz lépéseket a világ megváltására, ami úgy-ahogy sikerül is neki.

J. Goldenlane: Isteni balhé

Hősi küldetés? Jöhet! 

Nagyszerű küzdelmek? Pipa! 

Dicsőséges győzelem? Az meg egyenesen tuti!

A tökéletes lovag egy tökéletesen kaotikus lányt kap társnak isteni küldetéséhez, aki ugyan váltig állítja, hogy az egész csak tévedés, amihez neki semmi köze sincs, de ez nem akadályozza meg abban, hogy minden szembejövőt meglopjon, átejtsen, vagy legalább egy kicsit tönkretegye az életét.

Jeffrey Stone: Az Éj trilógiája

Cherubion világát már évszázadok óta a hatalomért folytatott öldökő harc tartja rettegésben. Három tanítvány vívja elkeseredett küzdelmét a más dimenizókba távozott hatalmas isten Kevannar örökéért. Melen a hideg és számító technokrata tanokkal és androidokkal vív elkeseredett csatáka a feketemágus Choler sárkányaival és lidérceivel. A harmadik tanítvány Sang, eközben a háttérben ármánykodva igyekszi a másik kettőtől megszabadulni. 

Ebbe a világba csöppen váratlanul Leon Silver, akire nem kevesebb feladat vár, mint kiszabadítani Cherubion népét az emberiség legsötétebb éjszakájából, és megküzdeni magával az Éj Istenével. Előbb azonban számtalan életveszélyes kaland során meg kell szereznie az Éj Kövét, majd az Éj Kardját.

John Caldwell: A Káosz szava

Skandar Graun, az ember apától és ork anyától származó félvér, a Káosz istenének harcos-papja fogadalmat tesz, hogy kiirtja az összes embert a világról, legfőképpen Peltárt, szülei gyilkosát. Ám az idők folyamán Peltár nagy hatalmú varázslóvá vált, míg Skandar Graun koszos korcs maradt. A félork buzgó imádkozással és áldozással kéri istene segítségét a bosszújához, azonban Yvorl, a Káosz istene csak akkor segít, ha előbb ő megszerzi a Káosz Szavát, a sokak által kutatott, ősidőkben eltűnt varázsszert. 

Skandar Graun útra kel szedett-vedett társaival, hogy végrehajtsa a feladatot és bevégezze bosszúját, ám hamarosan rádöbben, hogy a célhoz vezető út göröngyösebb, mint képzelte. A mogorva félvérből két lábon járó pestis válik: mindenki elhullik mellőle, akit szeret.

Jókai Mór: A jövő század regénye

A hivatalos magyar kultúrpolitika a második világháborút követően meggátolta (egy korlátozott példányszámú, csakis a szakembereknek szánt kritikai kiadás kivételével), hogy Jókainak ezt az 1872–74-ben írt regényét a magyar olvasók új kiadásban olvashassák. S nem véletlenül, hiszen e regényben Jókai minden társadalmi utópiája ellenére megjósolta a huszadik századnak azokat a borzalmait is, melyeket a cárizmust megbuktató, ateista-kommunista Oroszország idézett elő Magyarország megtámadásával, saját népének kiirtásával. De itt említhető akár Boszniának Szerbia által történt bekebelezése vagy a szerb-magyar háború is… 

Magyarország egykor és talán ma is legnépszerűbb, európai hírű írója jósként is bevált, s ráadásul utópiájával Orwellt is megelőzte, noha a mű sokkal inkább Jules Verne munkásságával rokon.

Kleinheincz Csilla: Ólomerdő

Minden gyerek hisz a tündérekben, a sárkányokban és a lányok segítségére siető lovagokban. Emesének édesanyja mesélt róluk; megígérte, hogy megmutatja neki a másik világot, márpedig az ígéret köti a tündéreket. És Anya tündér volt.

Emese nem hitt bennük, amióta Anya eltűnt. De már maga sem tudja, mi is az igazság. 

Végül mégiscsak eljön érte egy lovag, ám korántsem azért, amiért hitte.

A tündérek ólomerdejében rá kell jönnie: az is eladná, aki a legjobban szereti, a hős lovagoknak pedig nincs szívük. És akkor még nem is találkozott a családjával…

Bár mese lenne!

László Zoltán: A keringés

Mit tegyünk, ha már nem tudunk megbirkózni az éghajlatváltozással? 

Építsünk hatalmas időgépeket, amelyeken az emberiség a távoli jövő Földjére költözhet – olyan korokba, ahol a bolygó már begyógyította sebeit, és a termékeny szűzföldeket csak birtokba kell venni. Kezdetét veszi az emberiség legnagyobb kalandja, ám hamar kiderül: nem mindenkinek ugyanaz a célja az új világokkal… 

Három kisember, egy paleontológusnő, egy újságíró és egy bárénekesnő sorsa fonódik össze a Keringés korokon átívelő világában, ahol új társadalmi kísérletek csapnak össze a pénz hatalmával, és a benyújtott számlákért olykor évmilliók múlva fizetjük meg az árat.

Lőrincz L. László : A föld alatti piramis

Samuel Nelson magánzsaru utálja, ha lefűrészelt csövű vadászpuskát fognak rá: ezúttal mégis ez történik. A következmény? Lélegzetelállítóan izgalmas hajsza egy titokzatos csecsemő után, akinek hosszában is vannak bordái a mellkasában; egy rejtélyes szkarabeusz filmvetítésbe kezd; a kis fekete kalapos belemászik a szemétládába, majd elhatározza, hogy megöli Nelsont; végül összeáll minden idők leghihetetlenebb régészeti expedíciója, hogy megkeresse a legendás föld alatti piramist.

Moskát Anita: Horgonyhely

Egy birodalomban, ahol a föld oda köti az embert, ahová megszületett, csak azoknak van reménye a vándorlásra, a kereskedelemre és a hatalomra, akik várandósak. Ebben a nők uralta, különös mágiával átitatott világrendben három rendkívüli személy keresi a kitörés lehetőségét. 

A könyvtárhajójához kötött Vazil titokban az egyenjogúság eszméjét hirdeti és a nők vándorlásának okait kutatja, hogy egy napon mindenki szabad lehessen. Lánya, Helga azonban szabadulna a hajótól, ahová születése óta kötődik, ezt pedig csak egyféleképpen teheti meg: ha teherbe esik, minél előbb. Lars a föld férfiak számára tiltott mágiáját űzi, ami által különleges hatalomra tesz szert – ez pedig az egész világukat felforgathatja. 

Moskát Anita merész témát feszegető, lenyűgöző regénye felülbírálja az előítéleteket, és egy sötét és kíméletlen történeten belül keresi a választ a kérdésre, hogy mi a szabadság és a mások feletti uralom ára.

Raana Raas: Csodaidők 1. – Az ogfák vöröse

Judy intézetben nevelkedik. Nehezen találja helyét, legnagyobb vágya, hogy végre családja legyen. Mindez szertefoszlani látszik, amikor anyja végleg lemond róla. 

Giin közismert vallási vezető, de egyik beosztottjának váratlan halála olyan események sorát indítja el, amely mind az ő, mind egész közössége életét megváltoztatja. 

Yaan egy gazdag nagycsalád elsőszülöttje, aki igyekszik zsarnoki apja elvárásainak megfelelni. Ahogy azonban nagykorúsága egyre közeledik, úgy dönt, saját kezébe veszi sorsa irányítását. 

Hétköznapi küzdelmeik során lassan nyilvánvalóvá válik, hogy a mindhármuk életét felforgató, véletlennek tűnő események valójában egy jól szervezett, könyörtelen hatalom hódító háborújának előre kitervelt részei. Van, aki hisz a hazugságoknak, és még akkor sem ismeri be tévedését, amikor pusztulásba sodorja családját, míg más dacolni igyekszik az árral, amely azonban, úgy tűnik, mindent maga alá temet.”

Szathmári Sándor: Kazohinia

Swiftéval vetekedő, fanyar »angol« humorral megírt regényében a magyar szerző szinte mindenkit és mindent kifiguráz, ami korunk és világunk társadalmait jellemezheti. Kazohiniában a hinek uralkodnak – ésszerűen, gyakorlatiasan, tudományosan –, de elviselhetetlen lélektelenséggel, érzelmek, vágyak nélkül. Előlük a szerző – »Gulliver« – az elszigetelt telepen élő behinek közé menekül, akik között viszont rémülten döbben rá, milyen hajszálvékony a határ az érzelmek, hiedelmek, babonák logikátlan, irreális világa és az elmebaj között. Az események azonban – különösen a behintelep – félelmetesen idézik mindennapi tapasztalatainkat, egy zseniális író többszörösen görbített tükrében.

Szepes Mária: A Vörös Oroszlán

Titokzatos ​​figura bukkan fel Szepes Mária több évszázadot felölelő regényének első lapjain. Különös küldetés vezérli: át kell nyújtania egy kéziratot, amely elbeszéli a vörös oroszlánnak, azaz a bölcsek kövének történetét. 

A bölcsek köve, a nagy elixír, a magisterium – az alkimisták hite szerint – nemcsak aranycsinálásra jó, hanem általános gyógyszer és az élet meghosszabbításának csodaszere is, amely a transzmutációt, tehát az átváltozást az emberre vonatkoztatta, s a lélek megnemesítését, arannyá változtatását tekintette céljának. Ebben az értelemben a bölcsek köve a királyi tudás volt, amely hét fokozaton keresztül a tökéletesedéshez, az emberfeletti állapothoz vezetett: a megtisztult személy beavatottá, adeptussá emelkedett. 

Szepes Mária regényének főszereplője 1535-ben születik, és élete az átváltozások során át a XVIII. század végén ér véget. Ez az életrajzi láncolat úgy alkot egészet, hogy az újjászülető emlékezik előző életére.

Szerb Antal: A Pendragon legenda

Egy fiatal magyar tudós XVII. századi misztikusok után kutat a British Museum könyvtárában. Earl of Gwynedd, a Pendragon család feje meghívja várába, és Mrs. Eileen St. Claire, egy csodálatos fiatal nő, titokzatos gyűrűt küld az Earlnek az ifjú tudóssal. 

Így kezdődik Szerb Antal egyedülállóan izgalmas, nagyszerű szatirikus detektívregénye, amely a legendákkal teli, varázsos walesi tájra viszi el az olvasót, ahol a képzelet szülte kísértetvilág a kor valóságos kísérteteivel ütközik össze egy hatalmas örökségért folyó izgalmas hajsza keretében.

Zsoldos Péter: A Viking visszatér

Az idegen földön rekedt űrhajós és egy paleolit kori ősember harcol a túlélésért a minden bozót mögött újabb veszélyt rejtő dzsungel sűrűjében. Vajon lehetséges-e az evolúció más-más fokán álló értelmes emberi lények közötti barátság, s lehetséges-e a földi ember tudását az ősember ösztöneivel ötvözve véghezvinni a csaknem lehetetlent: a sok ezer kilométeres út végén a cél elérését?

Zsoldos Péter: A feladat

Egy távoli naprendszer Föld-típusú bolygóján az oda küldött kutatóűrhajó egyik reaktora »megszalad«. A hat tagú legénységből négy azonnal elpusztul, a két túlélő közül az egyiknek órái, a másiknak legfeljebb napjai vannak hátra. Az űrhajó haldokló orvos-biológusának, Gillnek, olyan ötlete támad, melynek lehetőségében az első pillanatokban ő maga sem hisz. Azután mégis, léte utolsó percéig megszállottként dolgozik, hogy végrehajtsa azt a feladatot, amelyet maga elé tűzött. Így kezdődik a történet, melyben végigkísérhetjük, sikerült-e teljesíteni, és ha igen, hogyan és kiknek Gill elképzelését? Az emberi fizikai létét túlélő akarat kegyetlen drámája ez a regény, izgalmas fordulatai a felvállalt feladat erkölcsi kérdéseire is választ keres.

Zsoldos Péter: Ellenpont

A kapcsolatteremtés kísérletének harmadik napja ugyanolyan eredménytelenül telt el, mint a megelőző kettő. Az ember egyetlen frekvencián sem válaszolt. Nyolc hajlékony manipulátorával könnyedén lebegett a vízben, időnként pedig a tartály fenekére süllyedt, és formátlan kupaccá húzta össze magát.

Zsoldos Péter: Távoli tűz

A Távoli tűz nem egy már létező vagy kitalált tudományos axióma köré bonyolít izgalmas, a krimi határát súroló történetet, nem csábítja az olvasót a fantázia csillogó szárnyain szédítő repülésre, nem ígér borzongást és horrort, tragédiát és drámát, felfoghatatlanul idegen csillagvilágok jeges szikrázásában. E műfajban szokatlan epikája a nagy történelmi regények testvérévé avatja ezt a kitűnően megírt könyvet, melynek legfantasztikusabb – és sikeres – vállalkozása éppen az, hogy olvasása közben megfeledkezünk arról: fantasztikus regényt tartunk a kezünkben, egy képzelt bolygó képzelt lakóinak életét éljük három évtizeden át.

*

A Mandiner.sci-fi listái itt érhetőek el egy helyen. Listáink a szerzőik, vagy a fenti esetben a szavazók véleményét tükrözik, nem az egyetemes, objektív igazságot, ezért szívesen várjuk a kiegészítéseket kommentben. Érdemes követni Facebook- és Moly-oldalunkat is.

A bejegyzés trackback címe: http://sci-fi.mandiner.hu/trackback/26260