Szerzői jogok

Közleményben ítélte el a Galaktikát az amerikai sci-fi szövetség

2016. szeptember 27. 07:11

Közleményt adott ki a Galaktika-ügyről az SFWA, az amerikai sci-fi és fantasyírók szövetsége. A szervezet elnöke által jegyzett közleményben ismertették a Mandiner.sci-fi által feltárt szerzői jogsértések körülményeit, majd felszólították a szervezet tagjait, hogy az ügy megnyugtató megoldásáig ne dolgozzanak a magyar kiadóval.

Az SFWA (Science Fiction and Fantasy Writers of America) hivatalos közleményben ajánlotta a területen dolgozó szerzőknek, szerkesztőknek és fordítóknak, hogy ne dolgozzanak a Galaktikával, amíg a Mandiner.sci-fi cikksorozatában feltárt szerzői jogsértések ügye nem oldódik meg. A közleményben felidézik a lapunk által feltárt eseteket, majd idéznek egy hosszú levelet a Galaktikát kiadó Metropolis Media vezetőjétők, Burger Istvántól. Ebben Burger arról írt, hogy az egész ügy azért alakulhatott így, mert ő azt hitte: ha szóban megegyezik egy magyar ügynökséggel, akkor bárkitől közölhetnek novellákat. (Fordítás a cikk alján.)

Az SFWA közleménye szerint a szervezet panaszbizottsága egyelőre nem találta megalapozottnak Burger István érvelését. Arról is írtak, hogy azért vártak eddig a közlemény kiadásával, mert egy magyar ügynökség (a Kátai & Bolza) tárgyalásban volt a Galaktikával a novellák egy részének ügyét illetően. Ebben az ügyben hosszú hónapok tárgyalásai után szeptember hetedikén az a megállapodás született, hogy a magazin kiadója darabonként 75 dollárt fizet harminchét novelláért tizenhat szerzőnek. Más szerzők ügye még folyamatban van, és vannak köztük olyanok is, akik jogi lépéseket, illetve közös jogi fellépést fontolgatnak.

Az SFWA hivatalosan is azt ajánlja szerzőknek, szerkesztőknek, fordítóknak, és egyéb, könyvkiadásban dolgozó szakembereknek, hogy ne dolgozzanak a Galaktika magazinnal addig, amíg a folyó ügyek megnyugató rendezésre nem kerülnek” – áll a közlemény végén. A szervezet azt ajánlja, hogy mielőtt a szerzők az SFWA panaszbizottságához fordulnak, igyekezzenek megoldani az ügyet ügynökségükön keresztül közvetlenül a Galaktikával. A panaszbizottság jelenleg három ügyön dolgozik szerzők megbízásából.

A közlemény végén Cat Rambo, a szervezet elnöke kiemelte: sajnálja, hogy szükség volt erre a közleményre, hiszen a Galaktika fénykorában (1972 és 1995 között)94 ezer példányban fogyott egy tízmilliós országban, míg például az Analog ugyanebben az időszakban hasonló eredményt ért el egy tízszer nagyobb piacon.

*

Burger István levelének teljes fordítása: 

Pár hónapja a Galaktika magazin egy nagyon kellemetlen szituációban találta magát egy szerencsétlen szóbeli megegyezés miatt.

Eddig nem mondtunk semmit, mert azt reméltük, hogy a szánt szándékkal keltett hullámok elcsitulnak előbb vagy utóbb. Ugyanakkor néhány irodalmi ügynökség egy újságcikk miatt azt hiszi, hogy a Galaktika kiadója szánt szándékkal vette semmibe évekig a szerzői jogokat.

A kiadó tulajaként úgy döntöttem, előállok, hogy elmondjam az igazat: mi és hogyan történt pontosan, hogy lehet, hogy a Galaktika látszólag kihasználta mások szellemi tulajdonát

Amikor tíz éve úgy döntöttem, hogy felélesztem a Galaktikát, az egyik tiszteletben álló irodalmi ügynökség vezetőjéhez mentem, hogy tanácsot kérjek tőle a novellák tervezett közlésének jogaival kapcsolatban. Semmiféle tapasztalatom nem volt ezügyben.

A beszélgetésünk barátságos hangvételű volt, az ügynökség vezetője örült, hogy egy ilyen elismert magazin újra elérhető lesz. Végül szóbeli megállapodásra jutottunk: mivel a könyvkiadásba is bele akartunk fogni, azért úgy tekinthetjük a Galaktika magazinban megjelenő írásokat, mint reklámokat, melyeken keresztül bemutatjuk az írót a magyar közönségnek, hogy aztán kiadhassuk a regényeiket később. A regényekért fizetett díj fedezi majd novellák árát is. Az ügynökségeknek ne kelljen tízdolláros tételekkel foglalkoznia, ami pont annyi munkával jár, mint az ezerdolláros regényeké. A beszélgetés alatt nyilvánvaló lett, hogy az ügynökségek nem akarnak 10-20 dolláros tételekkel foglalkozni, ezért aztán másokat sem kerestem meg hasonló kérésekkel. Természetesen hosszabb történetek és regények esetében írtunk alá szerződéseket.

Remélem nyilvánvaló, hogy egyáltalán nem volt szándékos lopás, mivel megegyeztünk időben a történetek felhasználásáról Már bánom, hogy csak szóban egyeztünk meg erről, de abban az időben mindkét fél elfogadta ezt.

Három tényt emelnénk ki ezzel kapcsolatban:

1. Ha Burger Istvánnak nem is, Németh Attilának, a magazin irodalmi szerkesztőjének kellettek, hogy legyenek ismertei a szerzői jogokkal, a novellák újraközlésével, fordítási jogaival kapcsolatban, tekintve, hogy korábban a régi Galaktikánál és az Átjáró magazinnál dolgozott évekig.

2. Burger István állításaival szemben ügynökségi közlés alapján tudjuk, hogy a Galaktikának legalább egy könyv kiadására sem volt engedélye, amit utólagosan rendeztek első cikkünk megjelenése után.

3. Az érvelés önmagában sem áll meg a lábán, mivel minden egyes novella közléséről tudnia kellett volna a szerzőknek vagy ügynökségeiknek. Az ügyben ráadásul nagságrendekkel több szerző érintett, mint ahány szerzőt valaha is könyvformában gondozott a Metropolis Media kiadó, vagy akár csak amennyire szándéka lehetett. Vagy mi a helyzet például az olyan szerzőkkel, mint Ted Chiang, aki soha nem írt regényt, mégis jelentek meg írásai a Galaktikában? Árulkodó a következő mondat: „A beszélgetés alatt nyilvánvaló lett, hogy az ügynökségek nem akarnak 10-20 dolláros tételekkel foglalkozni, ezért aztán másokat sem kerestem meg hasonló kérésekkel.

A bejegyzés trackback címe: http://sci-fi.mandiner.hu/trackback/25024