„Hanyadszor és hiába. Hanyadszor próbálkozunk megérteni valamit abból, amit Orbán Iványi Gáborral művel, de képtelenek vagyunk bármit felfogni belőle. Mint ahogy arra is képtelenek vagyunk, hogy bármilyen hatást gyakoroljunk a miniszterelnökre: nem tisztességes dolog, ami a lelkésszel és iskoláival, híveivel, egyházával történik. Születhet bármennyi írás, szervezhetnek akárhány demonstrációt, Iványiék helyzete egyre rosszabbá válik. És mi meg itt állunk, tényleg tehetetlenül, fogyó reménnyel, a segítség parányi részét nyújtva, amely, mint látjuk, még a túléléshez is kevés.
Sokszor megírtuk már, sokszor próbáltuk felhívni a figyelmet ezekre a méltánytalanságokra, állapítsuk meg: lényegében nulla eredménnyel. Ezt az országot, úgy látszik, vajmi kevéssé érdekli a hátrányos helyzetű gyerekek sorsa. Sőt, a kormányzat még eszerint puszta passzióból vagy ki tudja, milyen okkal indokolt bosszúból még szegényebb, lehetetlenebb sorsba sodorja őket. Sokan beszélnek itt szociáldemokráciáról, ellenzéki pártok sora, még maga a hatalom is, de hát mindaddig csak szlogen marad az ilyesmi, amíg hasonló helyzetek előfordulhatnak az országban. Előállhat olyan helyzet, amikor egy üldözési hadjáratnak a szegény gyerekek a valós áldozatai.”
Nyitókép: MTI/Soós Lajos