Kossuth Lajos 154 éve írta meg Cassandra-levelét, amelyben megjósolta az Osztrák-Magyar Monarchia bukását. Létezett más járható út, mint a kiegyezés? – erre kerestük a választ Tarján Tamással, a Rubicon Intézet tudományos segédmunkatársával.
A kiegyezés a mai napig egy megosztó esemény a magyar történelemben. Valakik a 48-as eszmék elárulását és a trianoni tragédia okait látják a kiegyezéssel létrejövő dualista rendszerben. Mások a „boldog békeidők” kezdetét, a gazdasági fejlődés alapjait kötik az 1867-es kompromisszumhoz. A kortársak körében sem volt egyöntetűen pozitív fogadtatása a szabadságharcot külső segítséggel leverő Ferenc Józseffel történő megbékélésnek. A megegyezést bíráló kortársak között volt Kossuth Lajos is, aki az 1867-es Cassandra-levélben adott hangot elégedetlenségének.
Mit rótt fel a Cassnadra-levélben Kossuth Deáknak? Vajon az emigrációban lévő kormányzó képes volt alternatívát nyújtani a kiegyezés helyett? – ilyen és hasonló kérdésekre kerestük a választ Tarján Tamással, a Rubicon Intézet tudományos segédmunkatársával.
„Kossuth képviselte az illúziókat és a vágyálmokat, s a Ferenc József-i Magyarország képviselte az azért nem annyira rossz valóságot. Ezt a kettőt nem lehetett összeegyeztetni, de ha a kettő összecsapott, akkor abból a gyakorlatban Kossuth került ki vesztesként. Az ő politikai elképzeléseire, az ő magyar jövőjére a politikai elit már az 1860-as években nemet mondott. Amikor kiszivárogtatták a Dunai Konföderációnak a tervét, akkor a magyar politikai elit, nem csak a Deák-i liberálisok, hanem az Apponyi György-féle konzervatívok is azt mondták, hogy ezt köszönjük, nem kérjük. Ismerős talán az a híres megszólalás a korszak egyik politikusától, hogy ha Bécsbe is mehetek egyezkedni, akkor miért akarnék Belgrádba vagy Bukarestbe utazni. Ez nagyon jól megmutatja a magyar politikai gondolkodást ebben az időszakban” – hangzik el a beszélgetés során.
Hallgassa meg a teljes adást!
Műsorunk az alábbi felületeken is elérhető:
A székelyek török nyelvet beszéltek, stratégiai okok és a hun-hagyomány miatt csatlakozhattak a honfoglalókhoz – mondja Aydemir Hakan tudományosan megalapozott, forradalmi tanulmányában.
Orbán Viktor viszont Székesfehérvárott született.
A kommunisták fel akarták számolni a nemzet nagyjainak temetkezési helyét, végül megmaradt a sírkert.
Magyarország 20. százada tragikus volt.
Ma van a magyarországi holokauszt 80. évfordulója, melynek alkalmából egy szinte teljesen ismeretlen rabbi életét idézzük fel.
1849. április 14-én a magyar országgyűlés kimondta a Habsburg-ház trónfosztását, és Kossuth Lajost kormányzó-elnökké választották.
Kérlelte, hogy ne rémisztgesse a budapestieket.
A károk és áldozatok felmérése továbbra is zajlik.
